Az előző részben azt néztük meg, hogy hogyan védekezik a bőrünk a külső hatásokkal szemben, és melyek azok az anyagok, amelyek támogatják ezt a „harcot”. Ezúttal a fényvédelmet vesszük górcső alá.
Szerző: Halmos Judit
A napból érkező fénysugarak hullámhossz szerint infravörös (1 mm-780 nm), látható (780-400 nm) és ultraibolya (UVA: 400-315 nm; UVB: 315 – 280 nm; UVC: 280 – 180 nm) tartományokra oszlanak. Miközben mindhárom tartomány nélkülözhetetlen az életünkhöz, egyúttal sajnos a károsító hatásaik is vitathatatlanok.
■ Az infravörös fény melegítő, értágító, keringésfokozó, ezáltal fokozza a kollagénképződést, emellett sebgyógyító hatású. Kedvező hatásai mellett azonban dehidratáló is, így a bőrt szárítja, sőt, égési sérülést is okozhat.
■ A látható fény különböző hullámhossz-tartományainak (színtartományok) jótékony hatásait (pl. a vörös fény vérbőség- és anyagcserefokozó; a zöld fény faggyúmirigy-működést szabályozó; a kék fény nyugtató, gyulladáscsökkentő) a kozmetika pl. LED-maszkok formájában hasznosítja. A látható fénytartománynak is vannak azonban kedvezőtlen hatásai: öregítheti a bőrt és károsíthatja a szemet.
■ Az ultraibolya fény hatásai a bőrre:
– az UVA-tartomány a bőr barnulását csak a már meglévő melanin sötétítésével idézi elő (direkt pigmentálódás), új melanin keletkezését nem indukálja. Károsítja viszont a kollagénrostokat, hozzájárulva így a bőr öregedéséhez. Szemkárosító hatása is van, hosszú távon akár szürkehályogot is okozhat. Korábban a bőrre kevésbé tartották veszélyesnek, a mai álláspont szerint a szabadgyökök keletkezésének előidézésével közvetve képes károsítani a DNS-t is, így a bőrrák kialakulásában is szerepet játszhat.
– Az UVB-tartomány elősegíti a bőrben a D-vitamin képződését, de bőrgyulladást, eritémát és hámlást is okozhat, valamint közvetlenül károsíthatja a DNS-t, így bőrrákot is eredményezhet. A szervezet e káros sugarak ellen új melanin termelésével védekezik (indirekt pigmentálódás), ennek látható jele a bőr barnulása. Bár a szemben maradandó károsodást nem okoz, mivel a szaruhártyán elnyelődik, de időlegesen szaruhártya- vagy kötőhártya-gyulladást okozhat.
– Az UVC-tartomány antimikrobiális hatású, ezért sterilizálásra használható (pl. Germicid-lámpa). Emellett azonban karcinogén hatással is bír, bőr- és kötőhártya-gyulladást okoz. A napsugárzásból a Földig nem jut el, mivel az ionoszféra és az ózonréteg elnyeli – ám mesterséges fényforrásból, pl. elöregedett szoláriumcsövekből elérhető távolságban keletkezhet.
A fentiek alapján látható, hogy a fénynek, kiváltképpen az UV-fénynek számos kedvezőtlen hatása is van, melyek ellen a bőrünket védenünk kell, mégpedig minden évszakban, ugyanis a napsugárzás télen-nyáron tartalmaz különösen károsító UV-sugarakat.
A védőhatás számszerűsíthető az ún. fényvédő faktorral (SPF), melynek több fajtája is ismert, de leggyakrabban olyan viszonyszámot értünk alatta, amely azt mutatja meg, hogy a készítmény használata mellett hányszoros időt tölthetünk napon eritéma kialakulása nélkül, a védelem nélküli bőrhöz képest. A szükséges fényvédő faktort mindig a bőrtípus, a felhasználás célja és a meteorológiai viszonyok ismeretében kell megválasztanunk.
Fényvédő hatóanyagok
■ Fizikai fényvédők: leggyakrabban finom eloszlású, nagy fedőképességű poranyagok, például a cink-oxid, de leggyakrabban a titán-dioxid, ez utóbbi gyakorta nano-mérettartományban (!). Kevésbé allergének, de hátrányuk, hogy eltömhetik a pórusokat. A nanoméretű poranyagok pedig kiemelt veszélyt is jelenthetnek, emiatt külön feltüntetik jelenlétüket az INCI-listában.
■ Kémiai fényvédők: kiszűrik vagy megváltoztatják a fény bőr számára káros hullámhossz-tartományait. Ezek között számos természetes eredetű anyag is van (különböző vadgesztenye-kivonatok, nagy fénytörésű növényi olajok stb.), de jelentős szerepet töltenek be a mesterséges fényvédő anyagok is, amelyek többnyire aromás vegyületek (antranilsav-, fahéjsav-, benzofenon-származékok, para-amino-benzoesav stb.). Ezek azonban lehetnek bőrizgatók, allergének, esetenként fényérzékenyítőek is.
Mivel Földünk körül egyre szaporodnak és növekednek az ózonlyukak, a mai kor követelményeinek a mind nagyobb fényvédő faktorú készítmények felelnek meg. Ez utóbbiak többféle kémiai és fizikai fényvédő hatóanyag együttesét tartalmazhatják, emiatt a megfelelő fényvédő készítmény kiválasztásánál az eddigi szempontok mellett az egyéni érzékenység figyelembe vétele is kiemelten fontos.
Összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy a mai kozmetikai vegyipar fegyvertára bőrünk védelmére egyre több „nagyágyúval” rendelkezik, mind többfajta készítményben, melyek között csak akkor ismerhetjük ki magunkat, ha folyamatosan képezzük magunkat. A vendégtől nem várható el, hogy jó döntést tudjon hozni a saját bőre védelme érdekében. Szerencsés esetben ezt maga is felismeri és tanácsot kér a szakembertől. Ez a szakember pedig a kozmetikus, aki felkészült kell, hogy legyen, ha vendégeit megtartani, bőrük állapotát javítani szeretné.
