A hatékony napsugárzás elleni védelem régóta szerves része minden bőrápolási rutinnak, így védve a bőrt a korai öregedés ellen. Újabb tanulmányok azonban kimutatták, hogy az olyan tényezők, mint a légszennyezés és a kék fény (számítógépek, okos telefonok és LED-fények) szintén aggasztó mértékben gyorsítják a bőr öregedési folyamatát. Új fogalom is született ennek köszönhetően: digital-aging.
Szerző: Aubéli Vanda, a GIGI Magyarország szakmai vezetője, nemzetközi trénere
Mi is az a kék fény?
A kék fény nem az elektromos eszközökkel, okos telefonokkal, számítógép monitorokkal és televíziókkal jelent meg az életünkben, hiszen a napfény, azon belül is a látható fény egy spektruma. Tehát mindig is találkoztunk vele. De míg őseink csak a napfényből kaptak kék fényt, addig mi már zárt térben, a munkahelyünkön, otthon vagy szórakozás közben is találkozunk vele.
A kék fény a koffeinnél jobban stimulál
A kék fény nagyon fontos szerepet játszik szervezetünk ébrenléti és alvási ciklusainak (ún. cirkadián ritmus) szabályozásában.
– Ha kint süt a nap, a test szerotonint (más néven: boldogsághormont) és kortizolt (stresszhormont) termel. E hormonok hatása, hogy ébernek és aktívnak érezzük magunkat.
– A melatonin ezzel szemben az ún. alváshormon, amelynek következtében a sötétben fáradtnak érezzük magunkat, és mélyen alszunk.
Amennyiben késő esti vagy éjszakai órákban éri szervezetünket a kék fény, ez negatívan befolyásolja az egészséges cirkadián ritmusunkat: nehezen alszunk el, álmatlanul forgolódunk, nappal pedig ólmos fáradtságot érzünk.
A bőrünknek is van a természetes cirkadián ritmusa.
– Nappal bőrünk a védelemre, míg éjszaka a regenerálódásra összpontosít.
A cirkadián ritmus biztosítja a pontos időzítési mechanizmust az egészséges bőr megőrzéséhez szükséges különböző utak bekapcsolásához az összes bőrsejtben jelen lévő óragének segítségével. A sejtfunkciók időzítésének meghatározásához a legerősebb pont a fény, vagy a fény hiányának (sötétség) érzékelése.
Klinikai kísérletek azt mutatták, hogy a 410 nm-es kék fény csökkenti a keratinociták per1 transzkripcióját, ami azt mutatja, hogy az epidermális bőrsejtek közvetlenül érzékelik a fényt, és szabályozzák a saját óragén-expressziójukat. Ez arra készteti a sejteket, hogy azt „gondolják”, hogy nappal van még éjszaka is.
E kutatások mérték különböző dózisokkal és expoziciós időkkel a kék fény bőrre gyakorolt hatásait. Ennek alapján megnövekedett bőrben:
– a szabadgyökök mennyisége,
– a DNS-károsodás és
– a gyulladásos mediátorok jenléte.
E káros hatások idővel növelhetik a bőr általános károsodását, és végső soron felgyorsíthatják az öregedést, kiválhatják a bőr megereszkedését, a pigmentfoltok és a ráncok kialakulását.
A nagyvárosi életre jellemző bőröregítő tényezőknek köszönhetően új fogalmak születtek: digital-aging, tech-neck.
Nagyvárosi élet: mindenhol por és szmog
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján a világ népességének 88%-a magasan szennyezett területeken él, az esetek többségében nagyvárosokban, ahol a szmog és a por miatt rossz a levegő minősége. Az ezeken a területeken élő emberek gyorsabb bőröregedésre számíthatnak – ez a folyamat a nem szennyezett területekhez képest kétszer gyorsabb. A napvédő termékek és a többi kiegészítő termékek ma már nem bizonyulnak elegendőnek a napsugárzás és a városi szennyezettség „végzetes” kombinációja ellen.
Hogyan védekezhetünk e bőrkárosító hatások ellen? A következő részből megtudhatod!
