Karanténstaféta sorozatunk előző cikkében Janicsek Magdi Gajdár Mónikának adta tovább a stafétabotot ezzel a kérdéssel: Budapesthez képest mennyire más most a szakmai élet egy vidéki nagyvárosban, például Vácon? Van-e valamilyen virtuális kapcsolattartás a vendégekkel, ő hogyan oldja meg az ilyen jellegű problémákat? Erre kaptunk meg a választ.
Szerző: Marton Gabriella
Gajdár Mónika: Speciális helyzet alakult ki nálam, a Jessica Szalonban március elején. Váll- és gerincproblémáim miatt ugyanis ekkor „kényszerszabadságra” mentem. Mialatt a kolléganőim dolgoztak tovább, én belecsöppentem az egészségügy útvesztőjébe (röntgen, gerincsebész, fizikoterápia, gyógytorna). A COVID 19-cel kapcsolatos hírek gyorsabban eljutottak hozzám, mint a többiekhez, mert a lányom Dubaiban él, közeli családtagok és barátok Ausztráliában, Olaszországban, Párizsban. Így ahelyett, hogy újra munkába állhattam volna, döntöttem: március 16-án bezártam a szalont. A kolléganőimmel a kapcsolat folyamatos, hetente egyszer online-meeting-et tartunk. Próbálunk alkalmazkodni a helyzethez, új és újabb feladatokat találunk ilyenkor:
– Közösségi oldalaink szerkesztése – út a vendégekhez.
– A weboldal megújítása.
– Facebook VIP-csoport létrehozása a vendégekkel való kapcsolattartáshoz.
– A vendégkartonok, a nyilatkozok rendszerezése, aktualizálása.
Heti Szépség-szerviz
Heti 1 alkalommal Szépségszerviz címen kinyitjuk a szalont, ilyenkor tanácsot adunk a vendégeinknek, hogy hogyan tartsák fenn a bőrük állapotát, emellett gondoskodunk a számukra a kedvenc termékeikről – aki pedig nem ér el hozzánk, annak csomagot küldünk (lásd a nyitóképet – a szerk). A meglévő időponttal rendelkezőket felhívjuk, és biztosítjuk arról, hogy a szalon megnyitásakor az elsők között vehetik majd újra igénybe a szolgáltatásainkat. Vidéken, úgy látom, még mindig fontos a személyes kapcsolattartás, a vendégeink örülnek, hogy megkeressük őket és foglalkozunk velük.
Igaz, ez néha nehéz, és sok időt vesz igénybe. Itthon tehát nem unatkozom.
Bepótolom a lemaradásaimat
Hipp-hopp, eltelik egy nap. Minden helyzetben megtalálom a jót, és azt, ami pozitív hatás rám nézve: a szülési szabadság kimaradt az életemből, a hétvégéim munkával, konferenciákkal és továbbképzésekkel teltek az elmúlt 30 évben. Folyamatosan lelkiismeret furdalást éreztem azért, hogy keveset vagyok a családdal, az otthoni tennivalók pedig felhalmozódnak. Ezért ezt a helyzetet most ajándéknak érzem, bepótolom a lemaradásaimat. Fantasztikus párom van, akivel most több időt tölthetek. A fiam 20 éves, az ELTE-n tanul.
Most végre lehetőségem van kényeztetni a fiúkat minden nap valami újdonsággal: kovászt etetek, kenyeret sütök, villás reggeli, közös ebéd, vacsora, kertészkedünk, sokat beszélgetünk. A lányom Dubaiban egyedül él egy sokkal szigorúbb karanténban, mint mi itthon. Most van lehetőségem megélni az anya-lánya beszélgetéseket több órán keresztül. Édesanyám tüdőbeteg, aki egyedül él és helyt áll azzal, hogy fitten tartja magát, mi pedig házhoz visszük mindazt, amire szüksége van.
Olvasd el karanténstaféta sorozatunk korábbi részeit is! KATTINTS!
Hiányzik a nyüzsgés
Nagyon sok kolléganő-barátnővel csoportbeszélgetés, ötletelés folyik az újranyitás lehetőségeiről. Fejlesztjük magunkat online kurzusokon, amelyekből nagyon sok ingyenes elérhető ebben a helyzetben. Várom már, hogy a sok új ismeretet megmutathassam a vendégeimnek. Nagyon jól érzem magam itthon, de hiányzik a vendégekkel való közvetlen kapcsolat, ami a kozmetikában körülvesz.
