A koronavírus-járvány okozta stressz és félelem tartós jelenléte az immunrendszert is gyengítheti. Hogyan lehetséges ez, és mi a kozmetikai „ellenszere”?
Szerző: Boronkay Vica kozmetikusmester, biológiatanár és mentálhigiénés szakember
Lelki tünetként megjelenhet többek között a szorongás, idegesség, félelemérzet, nyugtalanság, bizonytalanság érzése, fásultság stb. A stressznek két típusát különböztetjük meg. Létezik fizikai (pl. fájdalom, táplálékés/vagy vízmegvonás) és pszichés stressz (pl. egzisztenciális szorongás, valós vagy megalapozatlan félelem valaminek a bekövetkeztétől, úgymint munkahely elvesztése, vírussal való fertőződés, hozzátartozó elhalálozása stb.).
Stresszor és készenléti állapot
A stresszt kiváltó élethelyzetet, eseményt vagy konkrét személyt stresszornak nevezzük. Selye János orvoskutató írta le először a stressz fogalmát és magát a szervezetben végbemenő folyamatot.
Egy, az életet veszélyeztető – vagy annak megélt – helyzetben gyorsul a szívműködés és a légzés, emelkedik a vérnyomás, az agyi keringés is fokozódik, ami által éberebbek leszünk.
A központi idegrendszer ingerként érzékeli a stresszor jelenlétét és a hipotalamuszon keresztül aktiválja a hipofízist. Egyik speciális trophormonjának (=belső elválasztású mirigyek működésére ható), az adrenokortikotrop hormonnak az elválasztása fokozódik. Az ACTH (adrenokortikotrop) a mellékvesére hatva serkenti a kortizol, az adrenalin és noradrenalin elválasztását.
Ez a készenléti állapot (Cannon-féle vészreakció) lehetőséget biztosít a szervezet számára az önvédelemre, azaz a gyors cselekvésre. A megnövekvő aktivitás hatására válunk képessé arra, hogy leküzdjük a külső károsító hatásokat, vagy elmeneküljünk a veszélyforrás elől.
Azonban folyamatos, tartósan jelenlévő provokáló tényezők hatására – és valljuk be, az elmúlt évben bőven volt részünk bennük – a védekezési mechanizmus kimerül és a szervezet összeomolhat.
Ugyanis, amikor folyamatosan stressznek vagyunk kitéve, aggódunk és szorongunk, küzdünk a fennmaradásért a mindennapokban, a kortizolszint túlzott megemelkedése az immunrendszer gyengüléséhez vezet, a természetes ölősejtek inaktiválása révén.
Selye János stresszkutató felismerte, hogy az általános adaptációs szindróma (a védekezési mechanizmus háromfázisú rendszere) hatására a mellékvese működésének fokozódásával párhuzamban, a csecsemőmirigy és a nyirokrendszer működési hatékonysága csökken. Ennek következtében számos egészségügyi probléma kockázata megnő, továbbá nem kívánatos, esztétikailag zavaró állapotok (pl. aknés bőr, elhízás) is megjelenhetnek.
Ha nincs jelen az ilyen helyzetekben pihenő fázis, vagyis megnyugvásos, stresszmentes időszak, akkor a kimerültség és szétszórtság mellett pszichoszomatikus betegségek, pánikbetegségek és depresszió is kialakulhat. Továbbá a krónikus stressz, mint immunrendszerműködést gátló tényező teret enged a bakteriális és virális fertőzéseknek egyaránt.
„A stressz eredetileg a szervezetnek az ingerekre adott, nem specifikus válaszát jelölő orvosi szakkifejezés volt. Mai értelmében azonban jelentése nagyjából folyamatos feszültség vagy tartós idegesség, amely rendszerint egy vagy több állandó negatív ingerre adott tartós válaszreakció a szervezet részéről.”
Stresszkezelő érintés a szalonban
A külvilágból érkező információkat az érzékszervekben lévő receptorsejtek veszik fel, és az érző idegsejtek (érzőneuron, bipoláris neuron) által továbbítják a központ felé (agyvelő, gerincvelő), ahol az információk feldolgozásra kerülnek.
Az információ továbbítását a végrehajtó szervek felé (pl. vázizmok) a mozgató idegsejtek, míg a zsigeri szervek simaizomzata és a mirigyek felé a központi vegetatív sejtek és a vegetatív mozgató neuronok végzik.
A bőrben rengeteg ingerfelvevő receptor van, amelyek különféle információt közvetítenek az idegi központok felé. Az idegrendszer és a bőr az embrionális fejlődés során azonos csíralemezből, az ún. ektodermából fejlődik ki, ami magyarázatot ad szoros kapcsolatukra.
Ezzel is magyarázható, hogy a stressz oldásának módszerei közül (pl. sport, nevetés) az egyik legmeghatározóbb az érintés. Az érintés fontosságát az orvosok és a pszichológusok is hangsúlyozzák, ugyanis az érintés a kortizolszint (stresszhormon) csökkentésében nagy szerepet játszik.
Relaxálás közben, nyugalomban a paraszimpatikus idegrendszeri hatás érvényesül, amikor az építő anyagcsere-folyamatok és a regenerálódás kerül előtérbe. Ennek tükrében a kozmetikai masszázs szerepe és jelentősége is felértékelődik.
A kozmetikába érkező ügyfeleink bőrének érintése a szervezet regenerálódását beindító kapcsológomb. A masszázs során stimuláljuk az idegvégződéseket, melyek jeleket továbbítanak az agyba. Az idegrendszer „kisimul”, a lélek megnyugszik.
A pulzusszám és a vérnyomás csökken, a kortizolszint is apadásnak indul. A bőr véredényei kitágulnak, a nyirokkeringés és a bőr anyagcsere-folyamatai fokozódnak. Ezzel párhuzamban az érintés hatására örömhormon (oxitocin) is felszabadul.
A lelkiállapot kiegyensúlyozására 100%-osan természetes illóolajokat (pl. levendulaolaj, muskotályzsálya, vanília, bergamott, rózsa, édesnarancs, jázmin stb.) is hívhatunk segítségül, amik kedvezően befolyásolhatják vendégeink hangulatát, endorfinokat felszabadítva. Érdekesség, hogy ezen hormonok többek között fokozzák a szervezet stresszellenállását is.
BORONKAY VICA kozmetikusmester, biológiatanár és mentálhigiénés szakember
– 2015-ben „A kozmetikus szakma kitüntetett oktatója” elismerést kapta
– a „Kozmetika közép- és mesterfokon” címú szakkönyv szerzője
– szakmai elkötelezettségéről vallja: „A kozmetika életem egyik hű Kedvese.”
