(Görög: ekzeo = forralni.) A leggyakoribb bőrbetegség. A bőr gyulladásos reakciója (viszketés, kivörösödés, korpásodás), amelynek számos oka lehet. Többnyire allergiás eredetű, azonban toxikus, irritáló hatások is kiválthatják. A károsító tényezők kiiktatásával általában hegképződés nélkül gyógyul. →Kontakt ekcéma.
A kisméretű izzadságmirigyek a testhőmérséklet szabályozására szolgálnak.
Az elasztin a kötőszövet rugalmas rostjait képező fehérjék fő alkotórésze. Mindenekelőtt a nagy rugalmassággal rendelkező szervekben, például az erekben, tüdőben és az inakban fordul elő. kisimulása és nem annyira A bőrben az elasztin tartalom alacsonyabb. Ez teljes mértékben érthető, mivel a bőr feszülését egy ízület mozgásánál nagyobbrészt a bőr redőzetének a bőr megnyúlása egyenlíti ki. A bőr elsősorban nagy szakítószilárdsággal rendelkező támasztó funkciót lát el. Az irhában a rugalmas rostok szorosan összefonódnak a kollagén rostokkal. Mechanikus deformációt követően a rugalmas rostok gondoskodnak arról, hogy a kollagén rostok visszakerüljenek eredeti állapotukba. Az elasztin hőálló, és kémiailag különlegesen ellenálló fehérje. Bár nagyon nehezen oldható, mégis sikerült oldható elasztin-hidrolizátumokat előállítani, amelyek a kollagén tartalmú bórápoló készítmények jó kiegészítői. Javítják a bőr külső megjelenését, simaságát és puhaságát.
A kollagén és rugalmas rostok elváltozása következtében fellépő kötőszövet-sorvadás. A krónikus ultraibolya-B sugárzás „aktinikus elasztózist” okoz.
A mosószerek környezeti hatását törvény szabályozza. A kozmetikában alkalmazott →tenzidek teljesítik ezeket a követelményeket, azonban ökológiai szempontból mennyiségüket tekintve nem túl jelentősek.
Eljárás, amely során elektromos áram segítségével hatóanyagokat lehet a bőrbe juttatni.
Olyan anyag, amely vizes oldatban a rajta áthaladó elektromos áram hatására elbomlik, és ennek során részben pozitív töltésű kationokra, részben negatív töltéssel rendelkező anionokra esik szét (sók, savak és bázisok). A folyamatot „eletkrolízisnek” nevezik.
A nap különböző hullámhosszúságú elektromágneses sugarakat bocsát ki. Kozmetikai szempontból fontos az ultraibolya (Ultraviolett, UV) sugárzási tartomány, továbbá a látható fény, valamint az infravörös (Infrared, IR), azaz a hősugárzási tartomány.
Olyan mikroszkóp, amelynél fény helyett rövidhullámú elektronsugarat alkalmaznak. Ennek révégén lényegesen kisebb részletek is láthatóvá tehetők.