A Covid a bőrt sem kíméli

Közel egy évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a koronavírus fertőzés nyomán fellépő bőrelváltozásokról megalapozott információhoz jussunk. Mára már körvonalazódik, hogy a kozmetikusoknak mire érdemes tekintettel lenniük, ha olyan vendéggel van dolguk, aki átesett a fertőzésen, és a bőre azóta is enyhén irritált, érzékeny.

Szerző: Markovics Vera

Sokan megtapasztalhatták, hogy a második éve pusztító koronavírus közvetetten károsítja a bőrt. A védekezéshez elengedhetetlen gyakoribb kézmosástól, a tisztító- és fertőtlenítőszerek szokásosnál intenzívebb használatától valóságos népbetegség lett a száraz kéz, sok esetben az ekcéma. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint, hogy a kozmetikumokat árusító üzletekben lényegesen megnőtt a kézkrémek forgalma, a szalonokban pedig a kezeikre panaszkodó vendégek száma. A kozmetikusok a védőmaszkok rendszeres, egész napos használatának bőrkárosító hatását is nap-mint nap megtapasztalhatják.

Covidos bőrtünetek

Bár a járvány első két hulláma idején a koronavírus tünetei között még nem szerepelt bőrártalom, az esetszámok növekedése ma már a bőrgyógyászoknak is munkát ad.
Ezzel párhuzamosan egyre több országban kezdték el feltérképezni a koronavírusnak tulajdonítható bőrelváltozásokat. Még az első hullám idején hozta nyilvánosságra az öt leggyakoribb bőrelváltozást dokumentáló felvételeit egy spanyol bőrgyógyászati akadémia, majd hasonló katalógust* készítettek angol és amerikai kutatók is.

Általában hasonló elváltozásokat – kiütések, duzzanat, elszíneződés, viszketés, hólyagok – jegyeztek fel. Azonban, mivel nagyon kevés esetet vizsgáltak, és országonként is eltérő volt a különféle bőrképek százalékos aránya, a kapott eredmények nem tekinthetőek szignifikánsnak. Éppen ezért meglepő az a beszámoló (forrás!!), amely szerint 337 ezer koronavírusos beteg 21%-nál kizárólag kiütések és egyéb bőrproblémák utaltak az új koronavírus jelenlétére.

A bőrtünetek két csoportja

Dr. Sárdy Miklós bőrgyógyász professzor egy tévéműsorban** alapvetően két csoportba osztotta a koronavírus okozta bőrtüneteket.
1. Az elsőbe sorolta azokat az elváltozásokat, amelyek nagy valószínűséggel az immunrendszer működésével, illetve túlműködésével hozhatóak kapcsolatba. Ilyenek például a test területén jelentkező különféle kiütések, mint a csalánkiütés, vagy a bőr felületén kiemelkedő viszkető hólyagok.
2. A másik csoportba az érfalak károsodása miatt keletkezett bőrelváltozásokat említette, mint a kéz és a láb ujjainak vöröses, lilás fagyási tünetekhez hasonló elszíneződése, a lábszárak jellegzetes hálózatos rajzolata.

Az első csoportba tartozók esetében általában tüneti kezeléseket alkalmaznak (nyugtató, gyulladáscsökkentő, puhító, viszketést csökkentő készítmények),

A másodikba tartozó, súlyosabb eseteknél – amelyek leginkább a kórházakban fordulnak elő – nagy hatású szteroidokat használnak az orvosok.

Hajhullas
Fotó: Canva.com
A fejbőr is érintett

A hajgyógyászként is praktizáló Dr. Terstyánszky Edit bőrgyógyász személyes tapasztalata szerint a lázzal, fáradtsággal járó, több hétig elhúzódó súlyosabb eseteknél gyakori, hogy másfél hónappal a betegség után nagy mennyiségű telogén típusú hajhullás figyelhető meg. Ez szerinte a vírus okozta mikrokeringési zavaroknak tudható be.

Kérdőjelek

Statisztikai összesítést egyelőre nem lehet készíteni arról, hogy a betegek pontosan hány százalékánál, milyen idős, milyen súlyos esetekben jelentkeztek a koronavírusnak tulajdonítható bőrtünetek – hangsúlyozta Dr. Terstyánszky Edit. Tegyük hozzá, hogy az enyhe és közepesen súlyos betegek általában otthon gyógyultak meg, a legtöbb esetben anélkül, hogy orvos látta volna őket, s egészen természetes, hogy ilyen rémisztő járvány esetén nem a bőrük állapotával voltak elfoglalva.
A fertőzötteknél a bőrtünetek kiváltó okát azért sem könnyű beazonosítani, mert nagyon sok körülményt kell figyelembe venni:
a fogyasztott gyógyszereket és egyéb, gyógyszernek nem minősülő készítményeket, az élelmiszereket, a betegség idején használt kozmetikumokat, a helyiségek hőfokát, páratartalmát…
Hogy mennyi ideig kell valakinek elviselnie a különféle kiütéseket, hólyagokat, elszíneződéseket, az általában az esetek súlyosságától függ, no meg attól is, hogy milyen kezelésben részesül a beteg. Dr. Pánczél Gitta bőrgyógyász szerint a panaszok sok esetben néhány hét alatt maguktól is elmúlnak. Amennyiben ez nem következik be, akkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni.
Az American Academy of  Dermatology (forrás!!) információja szerint általában 8-12 nap alatt lezajlik a folyamat, a lábujjakat érintő fagyásos tüneteknek a gyógyulása valamivel tovább (10-14 napig) is eltart. A járvány idején különösen javasolható, hogy a beteg készítsen fényképfelvételt az érintett bőrterületről és küldje el azt a szakorvosnak.

Pixabay.com Covid 19 4969674
Fotó: Pixabay.com
Szaploncai Katalin receptje

Kozmetikus kollegánk, Szaploncai Katalin maga is megszenvedte a Covid-19 közepesen erős változatát, de szerencsére nem szorult kórházi kezelésre. Számára a legelviselhetetlenebb az egész testét érintő, kínzó viszketéssel járó bőrszárasság volt, amit hála szaktudásának, maga is normalizálni tudott, amikor azt az állapota már engedte.
Kati az alábbiakban megosztja a Beauty Forum olvasóival a módszerét:
„A csaknem teljesen megtöltött kád enyhén meleg vízébe 1 kg tengeri sót szórtam, s a 15 perces fürdőzés alatt dörzs-kesztyűvel masszíroztam a testem, különösen azokon a területeken, ahol a legjobban viszketett. A fürdő után citromfű aromavízzel permeteztem be a bőröm, majd saját keverésű, természetes növényi olajokat és zsírokat tartalmazó testápolót alkalmaztam. A keverék jojoba-, sárgabarack-, avokádó-, ligetszépe- és körömvirág-olajat, valamint sheavajat tartalmazott. Emellett pár csepp borsmenta- és cajeput-illóolaj is került bele. Mivel a kezemen a bőr a betegség idején annyira szárazzá vált, hogy a körömágynál berepedezett, tüskés elektródával elektromosan kezeltem, éjszakára pedig alaposan bekentem zsíros, körömvirág krémmel. A fejbőrömön kialakult száraz felrakódásoktól ricinusolajos pakolás segítségével szabadultam meg. A pakolást 45 perc után mostam le, majd almaecetes vízzel leöblítettem a fejbőröm (másfél liter víz, 1 evőkanál almaecet).”

A megviselt, érzékeny bőr jótevői

A természet bővelkedik a nyugtató, regeneráló, gyulladást csökkentő hatású növényekben. A száraz és érzékeny bőr ápolásánál segítséget jelenthetnek a jó minőségű növényi olajok és illóolajok:
1.
Az orbáncfűolajban (Hypericum perforatam macerátum) összeadódnak az áztató olaj és a gyógynövény tulajdonságai, nemcsak regenerálja a bőrt, de egyben puhítja és táplálja is.
2.
Az olajsavakban gazdag növényi olajok (olíva-, mandula-, sárgabarackolaj) puhítják, táplálják a bőrt.
3.
A jojobaolaj növényi viaszként védelmet jelent a bőr számára.
4.
A ligetszépe- és a homoktövishús-olajok gyulladást és viszketést csökkentő olajok.


Ha citromfű vagy levendula aromavízzel nedvesített bőrbe masszírozzuk az olajkeveréket, akkor a virágvizek nyugtató hatása is érvényesülni fog.

 Javasolt illóolajok
– Levendula
(Lavandula angustifolia) – nyugtató, bőrregeneráló.
– Atlasz cédrus
(Cedrus atlantica) – bőrregeneráló
– Balzsamos szuhar
(Cistus ladaniferus) – vírusellenes hatású, összehúzó, a kiütésekre jótékonyan hat.
– Borsmenta
(Menta piperita) – hűt, viszketést, fájdalmat csillapít.
– Citromos eukaliptusz
(Eucalyptus citriodora) – gyulladáscsökkentő, nyugtató hatású.
– Német kamilla
(Matricaria recutita) – viszketést csillapító, fájdalomcsökkentő. (Figyelem: allergiásoknál óvatosan alkalmazandó!)
Az illóolajok használata nem veszélytelen, mindenképpen szakértelmet kíván!