A szépészeti szolgáltatások egyik örökzöldje az intimszőrtelenítés. Nem is gondolná az ember, hogy mennyi kérdést vet fel ez a kis terület, és mennyire megosztó téma úgy szakmai, mint lakossági körökben…
Szerző: Borbíró Gertrud a PANDHY’S™ márka megalkotója, alapító tulajdonosa
Ami biztos az az, hogy hatalmas rá az igény, így kozmetikusként nem mehetünk el mellette. Az
is tény, hogy egy sokrétű felkészültséget igénylő kezelés, a természetéből fakadóan. Amellett, hogy magas szinten kell ismerni és alkalmazni az anyagokat, eszközöket és technikákat, jól kell tudnunk kezelni a dolog fiziológiai és pszichológiai vonatkozásait is. Ezek kiválóan elsajátíthatók erre a témára specializálódó tanfolyamokon, ahol számtalan tippet és trükköt is megismerhet, aki az
intimszőrtelenítést felveszi a szolgáltatásainak sorába.
A módszerek gazdag tárháza
Ahhoz, hogy kiemelkedőt tudjunk nyújtani a szőrtelenítés ezen speciális területén is, sokat segít, ha a témát minden mélységében átlátjuk és megértjük.
Szakemberek lévén pontosan ismerjük a különböző bevethető eljárásokat, így az elsősorban házilagos megoldások eszközét, a borotvát, valamint a gyantákat, waxokat, a cukordepilációs anyagokat, illetve a gépi eljárásokat, hogy csak az ezen a testtájon jellemzően alkalmazottakat említsük.
Ugyancsak minden szakmabeli tudja mérlegelni ezek előnyeit és hátrányait, és mivel az ilyen típusú értékelés meglehetősen sok szubjektív elemet tartalmaz, jelen cikk nem foglal állást.
Mindenesetre az alkalmazott módszerek elsősorban hatásmechanizmusukban, szövődmény-veszélyükben, valamint tartósságukban és költségszintjükben különböznek.
Fertőzésveszélyes?
Fontos ismernünk a beavatkozás dermatológiai vonatkozásait is. Alapvetés, hogy a genitális régióban, a nem specifikus szőrzetnek fiziológiai funkciója van, különösen a bőr
mikrobiota-szabályozásában.
A szeméremszőrzet eltávolítása alap esetben orvosilag sem nem támogatott, sem nem kontraindikált.
Érdekes azonban említeni azt a tudományos megfigyelést, hogy a szexuális úton terjedő fertőzések gyakrabban figyelhetőek meg a teljes szeméremszőrzetüket rendszeresen eltávolítóknál, függetlenül az alkalmazott szőrtelenítési módszertől. Nem világos, hogy ez magyarázható-e önmagában a fertőzésnek a szőrzet hiánya általi elősegítésével, vagy az okozott mikrosérülésekkel, esetleg éppen bizonyos szexuális viselkedéssel.
Az egyes szőrtelenítési technikák szövődményveszélye a módszertől, az egyéni tényezőktől, valamint az alkalmazók tapasztalatától és hozzáértésétől függően nagyon eltérő lehet. Nagy a jelentősége a kezelést megelőző, előkészítő és a kezelést követő helyes bőrápolásnak is.
A szőrtelenítés világszinten az egyik legkeresettebb kozmetikai szolgáltatás
Intimszőrtelenítés régen és most
Végül nézzük meg a fanszőrzet divat evolúciójának néhány lényegesebb állomását, hogy jobban megérthessük a mai trendeket. A divatok folyamatosan változnak, a szeméremszőrzethez kapcsolódó trendekkel sincs másként, ez is átment néhány figyelemre méltó szakaszon az évtizedek során.
Az ókori egyiptomiak a csupasz test rajongói voltak, a testszőrzetet civilizálatlannak és tisztátalannak tartották. Kőeszközöket használtak borotva gyanánt, illetve jól ismerjük Kleopátra szépségpraktikái közül a cukrozást, ami pedig a boldog kevesek depilációs módszere volt.
Érdemes megjegyezni, hogy már akkor is léteztek „stíluslázadók”, akik máshogy vélekedtek az aktuális divatról. Ezt onnan tudhatjuk, hogy egyes feltárt hieroglifák kis, háromszög formájú szeméremszőrzetű embereket ábrázoltak.
A középkori Európában a „csak természetesen” irányzat dívott. Az emberek többnyire érintetlenül hagyták a szeméremszőrzetüket, ami a magasabb társadalmi helyzet jele is volt. Egészségügyi
szempontból is ragaszkodtak hozzá, úgy gondolták, hogy a szőrzet véd a fertőzésektől, betegségektől, és így a szexuális egészség látható megnyilvánulása is.
A közvélekedés szerint akkoriban csak a szexuális szolgáltatást nyújtók távolították el fanszőrzetüket.
Talán nem is meglepő, hogy 1450-ben megjelent az úgynevezett „merkin”, ami lényegében a szeméremtestre való paróka volt.
A 20. század eleje: 1901-ben bemutatták a világnak a Gillette borotvákat, amelyek az 1900-as
évek elején, közepén széles körben elterjedtek. A borotvareklámok és a társadalmi elvárások a nőket arra biztatták, hogy a „kínos” láb- és hónaljszőrzetüket borotválják, az intim területek
szőrzete azonban nem volt téma.
Csak az 1940-es évek közepén változott a helyzet, amikor a bikini debütált. Ekkor jelentek meg a
fanszőrzet eltávolítására irányuló borotvareklámok és persze a bikinivonal borotválásának divatja.
A hatvanas és hetvenes évek: a szexuális forradalom időszaka volt, és a szeméremszőrzetre is kiterjedt a természetesség és a szabadság, az „au naturel” koncepció.
A nyolcvanas és kilencvenes években a közízlés, illetve a férfi magazinok nyomásgyakorlása a
fanszőrzet fazonírozását új szintre emelte. Ugyanakkor valószínűleg ez volt az az időszak a történelemben, amikor a szeméremszőrzetről a legtöbb disputa szólt. Összecsaptak a
különféle irányzatok, esztétikai és egészségügyi aggályok és ellenállás is megfogalmazódott a teljes intim szőrzet eltávolításával kapcsolatban. Az emberek minden korábbinál több
pénzt költöttek arra, hogy az intim területeiket társadalmilag elfogadhatóvá formálják, még ha az elvárások folyamatosan változtak is.
A 2000-es évek eleje a brazil bikiniről szólt – ahol mindennek mennie kellett. A gyantázószalonok rendkívül népszerűvé váltak, a nők és férfiak körében egyaránt. Ekkoriban hallottunk először a különböző bikinidizájnokról vagy a vajazzlingról, ami talán a történelem legegyedibb intimtrendje volt, amikor is kristályok segítségével művészeti projektté varázsolták a bikinizónát.
Mára eljutottunk oda, hogy gyakorlatilag minden elfogadott. A trendek jönnek és mennek,
ki-ki higiénia, esztétika és személyes preferencia alapján dönt arról, hogy mikor, milyen fazont visel.
A szakmának pedig az a feladata, hogy ezeket az igényeket is a legmagasabb színvonalon szolgálja ki.
