A természetes eredetű hatóanyagok iránti keresletnek köszönhetően nagyon sok gyártó, okkal vagy ok nélkül, állítja a készítményeiről, hogy megfelelnek ennek a trendnek. Hogy ez ellenőrizhető legyen, kialakultak a megfelelő szabályrendszerek, és az őket ellenőrző minősítő szervezetek. Ezzel azonban még nem vágták át a gordiuszi csomót.
Szerző: Dr. Torma Viktória Kutatóvegyész, fitoterapeuta, kozmetikumtervező és -szakértő. A kozmetikumok tervezésének módjait oktatja gyógyszerészeknek és kozmetikusoknak.
A fent említett szabályrendszer életbelépésének azonban kettős eredménye lett.
■ Egyrészt sokat tisztult általa a szakma. A minősítő szervezetek pecsétje (logója) egyértelmű jelzés a fogyasztónak arra, hogy a megfelelő kozmetikumok valamiféle „bio” elveknek megfelelnek, még ha a nincs is pontosan tisztában azzal, hogy pontosan mik is ezek az alapelvek.
■ Ugyanakkor azok a kencék, amelyek valamiért nem voltak minősíthetőek, egy új kategóriát kaptak. Ők lettek a „natúrkozmetikumok”.
Miért nem minősíttet minden gyártó?
Alapvetően két oka lehet annak, hogy a minősítés elmarad:
■ A gyártó valamiért nem tudja kifizetni a minősítés költségeit. Ez főleg a kisebb készítőket terelte erre az útra. Nagyon sok olyan kozmetikum van a piacon, amelyek az alapanyagaik alapján minősíthetőek lennének, csak a költségeket a márka tulajdonosa nem tudja bevállalni. Ők magukat jobb híján „natúrkozmetikumnak” nevezik. Néha a címkén jelölik azokat az alapanyagokat, amelyek „bio” termelésből származnak, ezzel próbálják jelezni, hogy valójában pontosan mit is állítanak elő.
■ A másik ok az, hogy az adott kozmetikum valamiért nem felel meg a „bio” kritériumrendszernek. Ha a gyártó mégis a natúrban hívő közösséget próbálja megcélozni vele, akkor gyakran nevezi a kozmetikumát natúrnak még akkor is, ha éppen csak valamennyi natúr alapanyagot tartalmaz.
A natúrkozmetikum kategóriával ezért az a probléma, hogy megtalálható benne szinte minden, az egészen bio-tól kezdve, egészen a csupán néhány százaléknyi natúr alapanyagot tartalmazóig.
EU-szabályozás
Ezért az EU az elmúlt időszakban komoly hangsúlyt fektetett a natúrkozmetikumok piacának szabályozására is. Kiadott két szabványt, ami útmutatást nyújt arra, hogy milyen összetételű kozmetikumot hogyan nevezhetünk. Ezt mi valójában csak arról vesszük észre, hogy az utóbbi időben megsokasodtak a „95% Natural Origin” vagy hasonló feliratú címkék a különböző kozmetikumokon.
Mit jelent ez a jelzés?
A kozmetikai alapanyagok alapvetően négyféle módon készülnek:
1. Az alapanyagok legtermészetesebb része közvetlenül növényből származnak, úgy hogy a gyártás közben csak fizikai átalakulások történtek: aprítás, kivonás, fagyasztva szárítás, stb. Az EU törvénye ezeket hívja „természetes alapanyagoknak”.
2. Mások kizárólag növényekből származnak, de kémiai reakció is történik a gyártás során, pl. a glicerin egy ilyen anyag. Őket „100% természetes eredetű” anyagoknak mondják.
3. A harmadik kategóriában az alapanyag természetes eredetű komponensei közé nem természetes anyagrészek is kerülnek. Amíg a molekulatömeg nagyobbik része természetes eredetű, addig ezeket az anyagokat „X% természetes eredetűnek” mondja az EU-szabvány.
4. Ha a molekula kisebbik része természetes eredetű, vagy egyáltalán nem tartalmaz természetes komponenst – mint a szilikonok vagy a kőolajszármazékok –, úgy természetesen ezek nem számítanak semmilyen természetes eredetű kategóriába.
Az alapanyagok étékelése után az EU egy meghatározott módszer szerint a kozmetikum egészére is kiszámolja a megfelelő „Natural Ortigin” %-ot, és ha kell, ráíratja a kozmetikumra.
A szabvány mindenkire érvényes, így elvileg nem szerepelhet többé a címkén az, hogy „natúr”, és semmilyen hasonló sugallat sem, kivéve a fent jelzett módon.
A valóságban azonban ez egyelőre még várat magára. A kozmetikumok töredékén látunk hasonló címkét. A többség még mindig % nélkül hirdeti magáról, hogy természetes anyagokból áll.
Mit állít a natúrkozmetikum szó?
Elvileg, a fenti, „X% Natural Origin” formában azt, hogy a kozmetikumban lévő anyagok mekkora része származik a természetből. Persze ebből még semmit se tudunk meg a megújuló forrásról, a gyártástechnológiákról, a csomagolás-kezelésről, de legalább kapunk némi támpontot arra, hogy mit jelent a natúr szó a címkén.
Ha nincs ilyen százalékos állítás a címkén, akkor nagy kérdés, hogy mit jelent valójában a natúr jelző. A Magyar Kozmetikai és Háztartásvegyipari Szövetség a KOZMOS szerint a „natúr” jelző egy állítás, amit a gyártónak bizonyítania kell. Erre nem nagyon vannak minősítő szervezetek, bár akad egy kettő. De a szabvány alapján minden gyártó fel tudja magának állítani a saját protokollját arra, hogy minek az alapján mondja natúrnak a saját kozmetikumát. Ezért érdemes a kozmetikum készítőjénél kérni, hogy mutassa meg ezt a protokollt.
Natúr vagy nem natúr?
Hogy jobbak-e a natúrkozmetikumok, azt mindenkinek érdemes magának eldöntenie, a saját tapasztalata alapján. Az azonban fontos, hogy tudjuk, mit használunk, amikor kozmetikumot kenünk a vendégeinkre. És hogyne gondoljuk az egyes gyártókról a múltjuk vagy a marketing szövegeik alapján, hogy ők natúrak, ha valójában nem azok.
