A titokzatos bőrpír

Szerző: BÁNNÉ RADNAI ANNA Kozmetikusmester, 27 éve a GIGI és a Mary Cohr Dél- Dunántúli Képviseletének vezetője és DR. SEBŐK BÉLA bőrgyógyász-kozmetológus szakorvos. 1995-ben kandidátusi címet szerzett. 1992–93-ban és 1997-ben Humboldt-ösztöndíjasként Kölnben, illetve Magdeburgban az egyetemi klinikákon dolgozott. 2006–2009 között a harkányi pikkelysömör-projektet vezette. Jelenleg kizárólag magánpraxist folytat a pécsi és a mohácsi rendelőjében

Bánné Radnai Anna: Hogy látod? Mennyire gyakori probléma a rozacea? Hozzánk egyre többen és egyre fiatalabban jönnek ezzel a problémával.
Dr. Sebők Béla: Egyre gyakoribb! Egy 2013-as adat szerint Európában kb. 2-3 %-ban van az embereknek rozaceás problémája. Ez nem tűnik nagy számnak. Azonban az egyes populációkban, mint pl. a világosabb bőrű, germán típusoknál ez lényegesen nagyobb, akár 20 % is lehet. Ugyanakkor a mediterrán típusú embereknél sokkal ritkább. Az érintettek között jelentős a női túlsúly. Régről, a 14. század óta ismeri az orvostudomány a rozaceát. A képzőművészetben is megjelenik Domenico Ghirlandaio: Nagyapa az unokájával című 1490-ben készült festményén. Itt a nagyapának rhinophimája van.

B.R.A.: Tapasztalatom szerint a rozaceás bőrt nem lehet az egyik alap bőrtípushoz sem kötni, mert megjelenhet száraz, szeborreás és kombinált bőrűeknél egyaránt. Ami biztos, hogy fokozottan érzékeny, irritációra hajlamos az ilyen bőr. Viszket és a barrierfunkciója is nagyban romlik, ami a kezeléseknél sokszor feladja a leckét.

Dr.S.B.:  Igen, a rozacea megjelenési formái változatosak. Meglepően sokféle provokáló tényezőt ismerünk: napfény, meleg, stressz, koffein, alkohol, fűszeres ételek, mikrobák, hogy csak néhányat említsek. Ezért sokáig nem tudtuk, mi lehet a közös kórélettani háttere a sokféle, különböző módon provokálható rozaceás bőrtünetnek. A 2013-ban megjelent bőrgyógyászati tankönyvből idézek: „feltételezhetően öröklött tényezők…, az arci erek hibás beidegződése…, a kis erekben pangás, hypoxia, gyulladás, gennyes csomók, granulomaképződés”. Ebben sok konkrétum nincs. A tankönyvek is sokáig jobbára a tünetek leírására szorítkoztak.
Évtizedes tapasztalaton alapuló terápiákat használtunk (és használjuk jórészt ma is) azonban sokáig nem tudtuk miért működnek. Ide sorolhatók pl. a tetraciklin antibiotikumok, a metronidazol és az azelainsav. Ma már jórészt ismerjük ezeknek a szereknek rozaceában kifejtett hatásmechanizmusát is.

B.R.A.: Régebben ichtiolos nyugtató pasztákat, pakolásokat adtunk a rozaceára hajlamos vendégeknek. Később sokat segített a Holt-tengeri iszap és az ott található palából nyert ichtamol. Ez elfogadhatóbb volt, mint az ichtiol és remekül nyugtatta a rozaceás bőröket.
Dr.S.B.: A rozacea egy olyan kórkép, ahol rendkívül eltérő tüneteket látunk, és sok minden provokálhatja, mégis egyazon betegségről beszélünk.  Ez nehezíti meg a kezelését mind az orvos, mind a kozmetikus számára.

B.R.A.: Mit tudunk a kialakulásának folyamatáról?

Dr.S.B.: Bővültek az ismereteink a veleszületett immunitás működését és a környezeti ingerek feldolgozásában játszott szerepét illetően, és vannak adatok a külső és belső tényezőkre adott normálistól eltérő ér és idegi reakciókról is. A múlt század vége felé felfedezték a bőrben a veleszületett immunrendszer részét képező antimikrobás peptideket, köztük a cathelicidint, ami a rozaceás bőrben nagyobb mennyiségben található. Ezek a fehérjék előzetes tanulás nélkül képesek elpusztítani a mikrobákat. Aktiválódásukhoz hasító enzimek szükségesek. Azonban a rozaceában az egyik hasító enzim (KLK-5, amiből szintén több van a rozaceás bőrben) a cathelicidnből gyulladáskeltő, kemotaktikus hatású, az erek növekedését serkentő peptideket állít elő.

B.R.A.: Igen, a VEGF-nek nagy szerepe van a rozacea kialakulásában. Előidézi például a bőrben található hajszálerek folyamatos értágulatát. A kollagénrostokat pusztító kollagenáz enzim működését is beindítja. Ezáltal a támaszukat vesztett vérerek törékennyé válnak.
Dr.S.B.: A kollagenáz enzim mellett a többi Matrix metalloproteináz (MMP) enzim is fokozottan aktív rozaceában. Az MMP enzimek a kötőszövet bontásában és az öregedési jelenségekben, valamint a sebgyógyulás során zajló szöveti remodellálásban (helyreállításban) fontos szerepet játszanak. Ráadásul aktiválják a cathelicidinből gyulladáskeltő peptideket hasító enzim, a korábban KLK-5 néven említett proteáz működését. A nagy enzimaktivitásnak „köszönhetően” még több gyulladáskeltő antimikróbás peptidszármazék keletkezik és növekszik a tágult erek mennyisége is. Ez egy fontos pont. Korábban szóba került a provokáló tényezők között a napfény szerepe. Ultraibolya fény hatására az MMP enzimek aktivitása megnő és a rozaceás tünetek romlanak.

B.R.A.: Ez egy „ördögi” kör. A kozmetikában eddig is előszeretettel alkalmaztuk az enzimblokkoló hatóanyagokat, mint például az elhibint (elasztáz enzimblokkoló) vagy az MDI Amyno glycant, amely teljes mértékben blokkolja az MMP tevékenységét.  Az Alaria Esculenta egy barna alga, kollagenáz inhibitor-tartalma védi a kollagénrostokat.
Dr.S.B.: Mi a kis adagokban adott antibiotikumokkal (tetraciklinek) gátoljuk a MMP aktivitást. Ami még nagy segítség lehet a rozaceás, gyulladt bőrök gyógyításánál, az azelainsav. Csökkenti a cathelicidin mennyiségét a bőrben és gátolja a KLK-5 proteáz működését is, 15-20%-os koncentrációban alkalmazzuk.

B.R.A.: Ma már mi is rendelkezünk 15%-os azelainsavas krémmel. Nekünk is jó tapasztalataink voltak a gyulladt, atkás vagy aknés bőrök kezelésénél. Sőt a májfoltokat is remekül halványítja az azelainsav. A reggeli bőrápoláshoz adunk fényvédőt is, mert az UV-sugarak másodlagos pigmentációt okozhatnak a savval kezelt bőrön. A rozaceánál pedig különösen fontos a fényvédelem.
Dr.S.B.: Amit még nem tudunk, hogy mitől csúszik félre a cathelicidin lebomlása. Ezt még nem sikerült kideríteni. Amit már sejtünk, hogy mitől van egyes emberek bőrében a normálisnál több cathelicidin. Valószínű a veleszületett immunitáshoz tartozó, ún. mintafelismerő receptorok állnak mögötte. Ezek a receptorok tanulás nélkül érzékelik a környezetet (mikrobák, atkák kitinje, kemikáliák, fizikai hatások) és a Demodex atkákat (Bacillus oleronius élősködik a testükben), melyek nagyobb mennyiségben vannak a rozaceás bőrben. 

 Ezek a receptorok reagálnak a szöveti sérülésekre és az UV-fény hatására kialakult apoptotikus (elhaló) sejtekre is.
Ezeknek a mintafelismerő receptoroknak egyik típusa (TLR2) nagyobb számban van jelen a rozaceás bőrben. Aktiválódása erőteljesen fokozza a cathelicidin, és az azt hasító enzim termelődését a hámsejtekben. Innen már pár lépés a gyulladás létrejötte. A Demodex atkák rozaceában játszott provokáló szerepe már korábban is felvetődött, és az előbbiek alapján érthető és igazoltnak tekinthető. Az atkákban élősködő Bacillus oleronius szintén izgatja a mintafelismerő receptorokat. Az atkákra jól hat a metronidazol és az ivermectin.
A veleszületett immunitás tipikus sejtjei a hízósejtek. A rozaceában ezek is nagyobb mennyiségben vannak jelen a bőrben. Olyan aktív anyagokat termelnek, mint a hisztamin és heparin. Neuropeptidek (olyan peptidek, amelyeket idegsejtek termelnek és az idegvégződésekből felszabadulva fejtik ki hatásukat) értágulatot okozva szintén provokálják a rozaceát, velük megmagyarázható pl. a stressz súlyosbító hatása.
A többi ok, illetve folyamat még homályba vész. Például, hogy a rozacea fázisai hogyan alakulnak át egymásba? Mitől lesz a phimás vagy a granulomás tünet? Ezt egyelőre nem tudjuk. Azt már tudjuk, hogy milyen tényezők provokálják a rozaceát. Ezek lehetnek környezeti, életmódbeli vagy pszichés hatások.
B.R.A.: Igen, erre mi is felhívjuk a vendégeink figyelmét és kerüljük a hőterápiákat a rozaceára hajlamos vendégeknél. Amit nem befolyásolhatunk az a stressz. Bizony ilyenkor tud csak igazán lángolni egy rozacea.  A fentiek ismeretében, orvosként milyen segítséget tudtok adni a rozaceás pacienseknek?

Dr.S.B.: Az eszközeink nem nagyon változtak az elmúlt évtizedekben. De már tudjuk, hogy miért hatnak. Voltak tüneti kezeléseink, melyek 4-6 órán át teljesen levitték a bőrpírt.

B.R.A.: Milyen tanácsokat adtok a pacienseknek?

Dr.S.B.: Elsősorban elmondjuk, hogy mi provokálja a bőrtüneteket:
→ UV-fény, ezért fontos a fényvédelem;
→ az időjárás, azon belül a hideg, a meleg és a szél is;
→ kezelésben, ápolásban használt készítmények összetevői, pl. etil-alkoholos tonikok, gélek, zsíros lemosók, krémek, pakolások;
→ a barrierfunkciót károsító eljárások, pl. dermabrázió, mechanikai peelingek, erősen savas vagy lúgos kozmetikumok;
→ forró étel, ital vagy alkohol rendszeres fogyasztása;
→ szauna;
→ gyógyszerek (értágító, szteroid) – ilyen esetben keveset lehet segíteni, mert sokszor az alapbetegséget fontosabb kezelni, mint a rozaceát; stressz; futás, aktívabb sportolás-kimelegedés.

B.R.A.: Mi legyen a bőrápolás célja rozaceában? Miben tudunk mi, kozmetikusok segíteni?

Dr.S.B.: A tünetek és a társuló szubjektív panaszok javításában, akár a bőrgyógyászati terápia mellett, annak támogatására, illetve a gyógyult/javult, állapot fenntartására.

Az egyik legfontosabb a bőrbarrier helyreállítása és fenntartása. A páciensnek legyen otthon megfelelő tisztító, ápoló, fényvédő készítménye.

B.R.A.:Tehát fontos megerősítenünk az orvos által is javasolt házi-, majd szalonban történő ápolás fontosságát.

Az enzimblokkolókban gazdag nyugtató, pírcsökkentő vagy azelainsavas krémekkel, szérumokkal történő otthoni ápolással sokat segíthetünk a hosszútávú tünetmentességben. A fényvédő termékekből is nagy választék áll a rendelkezésünkre. A már visszahúzódott állapotban lévő rozaceát pedig finoman gyümölcssavazni is lehet. Persze nem mélyhámlasztással, csak púderes hámlásig mehetünk. Mely savakkal dolgozhatunk? Pl. 6-7%-os glikolsav (ezzel csak ősztől tavaszig), max. 10%-os tejsav, max. 15%-os mandulasav, azelainsav szintén 15%-ban.  Ezek az enyhe savak a kötőszövet és a hám újraépítésében, megerősítésében segítenek.
Kötőszövet- és hámregenerálásra a már korábban említett algákon kívül még sok hatóanyagunk van a professzionális palettán:

→ Aldavine (algák poliszacharidja): VEGF-gátlás, MMP-gátlás. Megerősíti a hajszálerek falát, megelőzi a rosacea és a pókangiómák kialakulását, a kialakult elváltozásokat orvosolja. Megerősíti a bőr védekező mechanizmusát, mélyen hidratál, csökkenti a ráncokat, növeli a bőr rugalmasságát. Intenzíven regenerálja a napfénykárosodott bőröket.
→ Biodynes TRF: Speciális, aktív élesztőkivonat nyugtató, gyulladás- és irritációgátló hatással.  Hatóanyaguk megnöveli a sejtlégzés hatékonyságát, mélyen hidratálja a bőrt, segíti a hyaluronsav megkötését, csökkenti a ráncok mélységét intenzív kollagén felépítő mechanizmusok beindításával.
→ MDI komplex (glikózaminoglikán): a bőr önregenerációját erősíti fel. Teljes mértékben blokkolja a MMP tevékenységét, melyek a kollagénrostokat és az érfalakat roncsolják. A bőr védekező képességét felerősíti. Csökkenti a bőrérzékenységet, a szem körüli karikákat, a rozacea és a pókangiómák kialakulását.
→ Resveratrol, zöldtea: szabadgyökök gátlása, gyulladáscsökkentés.
→ Phyto Cell Tech Malus domestica: növényi őssejtek liposzómákba zárva. Új életerővel töltik fel bőrünket, sejteinket, kijavítják a sejtek DNS-hibáit, új egészséges sejtek képződését indítják el. Kötőszöveti rostok képződését indítják el. Így támasztékot adva az érfalaknak.
→ Butterbur-kivonat: Magas antihisztamin és antileukotrién tartalmú növényi kivonat, mely gyulladás-, és bőrpír csökkentő hatású. Intenzív nyugtató hatása mellett megelőzi a kellemetlen allergiás tünetek megjelenését. Az égő- viszkető érzést csökkenti.
→ Hyaluronsav: A szövetekben hálószerűen összekapcsolja és kitölti a sejtközötti állományt. A tömege 1000-szeresét képes vízből megkötni, így biztosítva az adott szövet volumenét, térkitöltését, rugalmasságát. Része az extracelluláris matrixnak, táplálja és hidratálja a kollagént. Elősegíti a sejtek migrációját és a szövetek regenerációját, sebek, hegek gyógyulását. Szerepe van a helyi immunválaszban, (segíti az immunsejtek mozgását pl. a gyulladásos folyamatoknál) semlegesíti a károsító szabadgyököket.
→ A Carboxy (szén-dioxid) terápia újdonság a kozmetikai gyakorlatban. Rozaceára kimondottan ajánlott. Különösen kúrában. Jelentős gyulladáscsökkentő, érfalerősítő, rengeteg hasznos oxigénnel látja el a bőrt.
A fenti hatóanyagokat bevihetjük gépi kezelésekkel is. Itt ajánlom az ultrahangot, mert a savas gyulladást már a lugosító hatásával is mérsékli. Ha orvosi tisztaságú, steril kiszerelésben szerezzük be a fenti hatóanyagokat, akkor elektroporációval is bevihetjük a bőrbe. Így sokkal hatékonyabban kezelhetjük a rozaceás bőröket. Mindegyik kezelést elsősorban kúrában ajánljuk. Heti 1×4-6 héten át, majd havi fenntartó.

Dr.S.B.: Igen, és itt van még a hideg plasmával történő kezelés.

B.R.A.: Mivel tudja a plasmasugár segíteni a rozaceás bőrök kezelését?
Dr.S.B.: Mikroba-ellenes hatásával, mert elpusztítja a gyulladást okozó atkákat, baktériumokat. A plasma sugár hatására a hajszálerekben a mikrokeringés javul, az irhában a kollagénszintézis fokozódik, friss rostok támasztják meg az erek falát. És ez csak pár dolog, ami a plasmakezelés előnye.