Az érzékenység mibenléte

Bőrápoló tevékenységünk során az egyik leggyakoribb probléma az érzékeny bőr jelensége. Kezelését megnehezíti, hogy sokszor nem tudjuk felderíteni az érzékenység kiváltóját.

Szerző: Kállai Krisztina kozmetikus, biológia szakos tanár, kozmetikus szakmai szakértő, szakmai vizsgaelnök

Előfordulhat, hogy csak nem tesszük fel a megfelelő kérdést a vendégnek a szubjektív tüneteket feltáró beszélgetés során, de gyakori eset az is, hogy a mi szakmai tudásunk már kevés a probléma értelmezéséhez. Véleményem szerint sokkal bölcsebb egy gyulladásra hajlamos, érzékeny bőrű vendéget orvoshoz irányítani, ha nem tudunk segíteni az eszközeinkkel és anyagainkkal a problémáján, mint a vendégen kísérletezni. Ez a döntés a felelősségteljes döntés, amit természetesen a vendégnek is el kell magyaráznunk.

Érzékenység és érzékenykedés

A sikeres kezelés kulcsa az, hogy értsük, mit jelent az adott probléma, jelen esetben az érzékenység élettani szempontból. Hiszen eszközeinkkel és anyagainkkal a megfelelő élettani hatások kiváltásával fogjuk tudni az optimális működés irányába terelni a bőrt. Nézzük meg tehát először is, hogy mit jelent az érzékenység!
Az érzékenység, az „érzékenykedés” egy reakció, válasz valamire. Az „érzékenykedés” immunválasz, ami azt jelenti, hogy a szervezet úgy ítéli meg, hogy egy adott dolog (hatás vagy anyag) ártalmas, veszélyes a számára. Veszélynek, ártalomnak azokat a dolgokat tekinti a szervezet, amely az évszázmilliók alatt kialakult, finomra hangolt, számos szervünk által fenntartott, így viszonylag állandó, de kényes egyensúlyi állapotát (úgynevezett homeosztázisát) felboríthatja (potenciális veszélyforrás). Röviden, tömören megfogalmazva:

Egyensúlykibillenést okozó dolog → immunreakció (védekezés).
Ez a védekezési reakció a gyulladás.

A gyulladás lehet:

– helyesen („jogosan”) beindított védekezés – amikor valóban ártalomra indítja be a szervezet. Ezt hívjuk az élettanban normergiás gyulladásnak. Ez az, amit a hétköznapi életben, beleértve a kozmetika világát is, egyszerűen csak gyulladásnak nevezünk.
– hibásan (feleslegesen, téves megítélés miatt) beindított védekezés – amikor valójában az adott hatás vagy anyag – abban a formában, ahogy azzal találkozik a szervezet⃰ – ártalmatlan. Ezt hívjuk az élettanban allergiás gyulladásnak. Ez az, amit a köznyelvben egyszerűen allergiának nevezünk.

Allergiás gyulladás – egy példa
A parafenilén-diamin a bőrre kerülve valójában ártalmatlan, mert a bőrön keresztül nem képes akár halálos kimenetelű anyagcserezavart okozni. Ha megennénk, úgy már valóban életveszélyes volna, halálos mérgezést okozna. És itt az allergia lényege: mi nem megesszük, nem a beleinkbe kerül be, hanem csak a bőrre visszük fel, ahonnan nem is képes felszívódni a kötőszövetbe (az irhába), mégis túlreagálja a szervezet. Természetesen onnantól kezdve, hogy túlreagál a test, saját magát mégiscsak veszélyezteti…

Az autoimmun betegség azt jelenti, hogy „saját magára allergiás” valaki. Ilyenkor az immunrendszere a saját testében található anyagot: molekulá(k)at vagy sejt(ek)et véli ártalmas idegennek, betolakodónak.

Egyéni érzékenység

Abban nagyon nagy egyéni eltérések vannak, hogy kinek mennyire könnyen alakul ki védekezési reakció a szervezetében, azaz milyen könnyen érzékenyítődik – például – a bőre.

Ez függ az

  1. egy adott dolgot érzékelő receptorok számától (ami egyéni alkati kérdés),
  2. az immunrendszer sejtjeinek működését és az immunmoduláló anyagok termelődését és felszabadulását szabályzó sejtek és anyagok működésétől. (Ez önmagában egy elképesztően bonyolult rendszer, ez az immunológia tudományága, az orvosbiológia egyik fő kutatási területe.)
  3. Erre – a szintén egyéni alkati kérdésen kívül – nagy hatással van az idegrendszer pillanatnyi állapota (mert a stressz a legnagyobb immunrendszer-gyengítő tényező az életünkben: a stressz immunszupresszív hatású vegyületek felszabadulását okozza)
  4. Továbbá a szervezetünkben a szabadgyökök generálását okozó tényezők mennyiségétől (dohányzás, szmog, UV- és egyéb nagyenergiájú sugárzások, a táplálkozás során bevitt kemikáliák, gyógyszerek, stb.)
  5. A szervezet víztartalma.
Sérült bőr barrier

A fentiek zömére nincs ráhatásunk. Némelyekre az orvosoknak sem, míg másokra a vendég némi odafigyeléssel maga is nagy hatással lehet.

A bőr érzékenységének azonban igen gyakran olyan egyszerű oka van, amelyen a megfelelő tudás és tudatosság birtokában a kozmetikus is képes segíteni. Ez pedig a bőr barrierjének sérült állapota.

A bőr (immun)barrierje alapvetően három pilléren nyugszik:

  • a bőrfelszíni emulzió,
  • a hámréteg (kiemelten a szaruréteg) szerkezete és anyagai,
  • a bőr immunrendszere (SALT).

Tágabb értelemben

  • a fényhatások ellen védő melanociták és az általuk termelt melanin,
  • a mechanikai hatások ellen védő haj/szőrzet, a kollagén- és az elasztikus rostok rendszere (mint szakítószilárdságot, azaz feszességet és rugalmasságot adó anyagai), az irha papilláinak sajátos szerkezete, a bőralja zsírszövete is a bőr barrierjének része – de ezek nem az immunvédelem részeiként fontos tényezők, ezért ezekkel itt most nem foglalkozunk.
A bőrbarrier helyreállítása

A kozmetikus egyik lehetséges – és sokak által lebecsült, pedig a bőrállapot szempontjából alappillérként tisztelendő (!) – tevékenysége a bőrfelszíni emulzió és a hámréteg gondozása. A jól karbantartott, eredeti, egészséges anyagi összetételéhez és szerkezetéhez minél jobban hasonlító anyagok felvitelével és az egészséges szerkezet kialakításával, azaz a bőr barrierjének megerősítésével már óriási mértékű javulás érhető el a bőrök állapotában. Ehhez ismernünk kell a bőrfelszíni emulzió és a Stratum corneum intercelluláris lipidjeinek (a szaruzsírnak) az anyagi összetételét és szerkezetét, és a szaruréteg szerkezetét.

A bőrfelszíni emulzió három fő elemből áll:

  • zsíros fázis: ez adja a lipoid köpenyt,
  • emulgeátorok,
  • vizes fázis: ennek egy másik szempontú megfogalmazása (a kémhatás szempontjából) a savköpeny.

A zsíros fázis zömét a faggyú adja, kisebb része a szaruzsír felszínre kerülésével válik a bőrfelszíni emulzió részévé.

Az emulgeátorok lipoidok: amfifil vegyületek, de a molekula túlnyomó része lipofil. Így végső soron ők is tekinthetők a lipoid köpeny részének.

A vizes fázis zömét a verejték anyagai és a – szaruképzéssel a bőr felszínére kerülő – NMF adja.

Tehát a legegyszerűbb és legelemibb, amit szakemberként tehetünk, az a bőrbarrier helyreállítása, pótlása, gondozása, és a vendéggel annak megértetése, hogy ez milyen óriási jelentőségű lehet a bőrének állapotában.

Az érzékeny bőr nyugtatása

Maga az érzékenység egy érreakció, amit fehérvérsejtek és egyéb immunaktivitásra képes sejtek akciója kísér.

Az érreakció során

  • a kisartétiák (arteriolák) kitágulnak (emiatt lesz piros és meleg az éppen „érzékenykedő” bőr felszíne)
  • a hajszálerek és
  • a kisvénák (venulák) áteresztőképessége megnő (emiatt vérsavó szivárog ki, ami duzzanatot, a duzzanat pedig fájdalmat okoz.

Ezeknek az érreakcióknak a kiváltásában egy hízósejt (mastocyta) nevű kötőszöveti sejt játszik főszerepet, ami az úgynevezett gyulladásmediátor (gyulladást kiváltó) vegyületek – hisztamin, szerotonin, acetil-kolin, bradikinin – felszabadítására képesek. Ezek a hízósejtek hordozzák sejthártyáikon azokat a receptorokat, amelyek az ártalom „felfogására” képesek.

Az előbbiekből levezetve tehát az érzékeny bőr nyugtatása azt jelenti, hogy az artériák falában található simaizomzat normál tónusát visszaadjuk, így ernyedt állapotukból visszatérnek tónusos állapotukba, ezáltal a hajszálerek és kisvénák áteresztőképességét csökkentjük. Az ilyen hatást elérni képes anyagaink a nyugtató anyagok. A gyulladáscsökkentő anyagok vagy ezt a hatást és/vagy a hízósejtek érzékenységét csökkentik.

Főszabály viszont az legyen az érzékeny bőr kezelése során, hogy prioritásként ne a gyulladásos reakciót igyekezzünk szabályozni, hanem a bőrbarrier gondozásával igyekezzünk megelőzni a kivédhető „érzékenykedés”-t, és az otthoni ápolással történő barrier-erősítés jelentőségét igyekezzünk a vendégekkel is megértetni, annak szükségességét elfogadtatni, ezáltal a fegyelmezett otthoni bőrápolásra rászoktatni őket.