Bőrvédő hatóanyagok

Megfelelő kozmetikumokkal erősíthetjük vendégünk bőrének védekezését a külső ártalmak ellen, miközben nem csökkentjük – sőt, inkább növeljük – a kedvező hatások érvényesülését.

Szerző: Halmos Judit

Bőrünk különlegesen nagy felületen érintkezik a külvilággal, így annak jótékony és károsító hatásaihoz egyaránt alkalmazkodnia kell. Arra kell tehát törekednie, hogy a kedvező hatásokat minél inkább hasznosítani tudja, a kedvezőtlenek ellenében pedig hatékonyan védekezzen. Ebben tud segítséget nyújtani számára a kozmetika.

Hogyan védekezik bőrünk a különböző külső hatásokkal szemben?

  1. Mechanikai hatások ellen: ellenálló vázfehérjeként a keratin bizonyos határokon belül véd.
  2. Hőhatások ellen:
    – Melegben a vérerek kitágulnak, a verejtékmirigyek termelése megnő, így növekszik a hőleadás.
    – Hidegben a vérerek és a pórusok összehúzódnak, ezáltal csökken a hőleadás. Hideghatás esetén a faggyútermelődés is fokozódik, vagyis a lipidköpeny is vastagszik.
  1. Fényhatások ellen: a fokozott melanintermelődés, a keratin fényvisszaverő tulajdonsága, a verejtékben lévő urokánsav egyaránt védi a bőrünket.
  2. Kémiai hatások ellen (sav, lúg stb.): a bőrfelszíni hidrofil-lipid, valamint a bőr fénylő- és szarurétege jelent védelmet – természetesen csak bizonyos határig.
  3. Biológiai hatások ellen (mikroorganizmusok, élősködők):
    Az autogén sterilizációt (kifelé irányuló védelem), a szaruréteg, a lipoidköpeny, a savtakaró és az állandó hámlás biztosítja.
    Az esophylaxia (befelé irányuló védelem) többek között az immunrendszer „bőrbe kihelyezett őrszemei”, a Langerhans sejtek segítségével történik.
  4. Az időjárás és a szennyezett levegő negatív hatásai ellen:
    – a napfény, a szél, a hideg, a meleg, a szennyezett (városi, munkahelyi) levegő károsító hatásai folytán a hámréteg víztartalma csökkenhet,
    – a lipidek oxidatív bomlása miatt keletkező szabadgyökök károsíthatják a kollagént és az elasztint,
    – a bomlástermékek hatására bőrgyulladások is kialakulhatnak.
    Mindezek ellen nyújt (természetesen nem mindig elegendő) védelmet a bőrfelszíni hidrofil-lipid.

Korunkban különös aktualitása van a városi levegő bőrre való kedvezőtlen hatásainak, melyek a különböző, akár mikroméretű lebegő szennyeződések, a por, a (nehéz)fémionok stb. együttes károsító hatásaiból adódnak. Ezek öregítő, sejtkárosító és gyulladáskeltő hatásai elleni bőrvédelem ma a kozmetika egyik kiemelt feladata.

A bőr védekező képességét támogató hatóanyagok

  1. A bőrfelszíni hidrofil-lipid erősítése – A legtöbb környezeti hatás a bőrfelszíni hidrofil-lipid mennyiségét vagy összetételét veszélyezteti. Emiatt mindazon hatóanyagok, amelyek főként a felszíni hidratáltságot javítják – vagy úgy, hogy csökkentik a láthatatlan vízleadást (TEWL), vagy úgy, hogy hidratálják a hámréteget – egyben védő hatásúak is, többek között a meleg-, a hideg-, az időjárási, a kémiai, a munkahelyi és városi káros hatások ellenében.

 

  1. A TEWL (Trans Epidermal Water Loss = epidermiszen keresztüli vízvesztés) megakadályozására olyan anyagok alkalmasak, amelyek filmet képezve a bőrön megőrzik a vizet a bőrben. Köztük számos természetes anyag található, például az ásványi és növényi zsírok és olajok, valamint az ásványi, növényi és állati eredetű gélképzők. Mesterséges anyagokat is alkalmazunk, ilyenek például a szilikonszármazékok. A mai kozmetika kevésbé kedveli az ásványi olajokat és zsírokat (paraffinok), valamint a szilikonszármazékokat az esetleges bőrlégzést gátló sajátságaik miatt – bár megfelelő alkalmazásban e célra tökéletesen alkalmasak.
  2. A hámréteget hidratáló anyagok között nagy vízmegkötő képességű többértékű alkoholokat, szénhidrátokat és magas szénhidráttartalmú növényi anyagokat, valamint zsírkísérő anyagokat találunk. Ezek mindegyike képes a hámrétegbe magával vinni a vizet – némelyikük filmképző sajátsága miatt annak megtartásában is segít.
  3. A kötőszövetet (is) hidratáló hatóanyagok között olyan bőrrokon és bőrbe jól felszívódó szacharidok, aminosavak, peptidek és fehérjék találhatóak, melyek segítségével a bőr mélyebb rétegeibe hatékonyan juttathatjuk be a vizet. Ezeket többek között ránctalanító, anti-aging kezelésekben is eredményesen fel tudjuk használni.
  4. Bőrvédő (anti-pollution) hatóanyagok – Ezek között a bőrön védőfilmet képező természetes vagy mesterséges hatóanyagokat és a szennyeződéseket (a fémionokat is beleértve) hatékonyan megkötő anyagokat találunk.
  • Filmképzők: olyan természetes vagy mesterséges alapú anyagok, általában polimerek (műanyagok) vagy poliszacharidok, melyek (rugalmas) filmet képezve a bőrön megvédik e legnagyobb szervünket a szennyező anyagoktól. Ide tartoznak a különböző poliuretán polimerek, poliszacharid-származékok, melyeket gyakran algákból is előállítanak.
  • Kelátképzők: a szabadgyökök és más szennyező anyagok megkötésére alkalmas komplexképző anyagok, pl. a DetoxylR vagy a PollushieldR.

Folytatjuk a fényhatások elleni védelemmel…