Számos kérdés felmerül a változó jogszabályok miatt. Korábban már bemutattuk, hogyan lehet regisztrálni a NAV rendszerébe, arról is szó esett már, hogy kire vonatkozik a számlaadat bejelentési kötelezettség. De vajon a veszélyhelyzet elmúltával meddig kell felülvizsgáltatni a pénztárgépet? Kell-e minden esetben számlát adni vagy elegendő, ha beütjük a pénztárgépbe?
Szerző: Dr. Angyalné Varga Krisztina, szakközgazdász
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) fő szabálya szerint az adóalanynak az általa teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról számlát kell kibocsátania.
Ha az adóalany azért mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, mert
♦ a vevő/igénybevevő nem adóalany és nem is jogi személy,
♦ a vételárat készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel a teljesítésig kifizeti
♦ a vételár nem éri el a 900 ezer forintot,
♦ a vevő nem kér számlát,
akkor az adóalany köteles nyugta kibocsátásáról gondoskodni.
Amennyiben az adóalany nyugta kibocsátására kötelezett, e kötelezettségét a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén pénztárgéppel kell teljesítenie. Ugyanarról az ügyletről a számla és nyugta egyidejű kibocsátása a jelenleg hatályos jogszabályi előírások alapján nem szükséges. Ez vonatkozik a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is, mivel az NGM rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlakibocsátást a pénztárgépben rögzíteni kell.
Hogyan küldheted be a számlád a NAV-nak? KATTINTS!
Vagyis, a 2008. január 1-je előtt hatályos szabály alapján kialakított gyakorlatot már nem szükséges követni, amely szerint a számlával teljesített ellenértéknek is szerepelnie kell a pénztárgépben. Sokan azonban még mindig megteszik. Ez azonban nem szerencsés. mivel az áfatörvény 2020. július 1-jétől hatályos rendelkezése alapján az adóalany köteles az adóhatóság részére adatot szolgáltatni egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére belföldön teljesített termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról kibocsátott vagy kiállított számláról vagy a számlával egyenértékű okiratról. (2021. január 1-jétől e kötelezettség már a magánszemély vevő/igénybevevő esetén is fenn áll majd!)
A fentiekből az következik, hogy ha az adózó továbbra is állít ki nyugtát is a számla mellett, akkor az értékesítés adatai az online számlaadat-szolgáltatás és az online pénztárgép útján is megérkeznek a NAV-hoz. A kétszeres adatszolgáltatás elkerülése érdekében célszerű vagy csak számlát adni, vagy csak a pénztárgépbe beütni.
Az adózó a fentiek mellett továbbra is folytathatja azt a gyakorlatot, hogy ha a vendég a számlát készpénzben fizeti ki, akkor azt pénztárgép pénztárfiókjában tartja.
Ebben az esetben a számla öasszegéről pénzmozgás (pénztári befizetés) bizonylatot kell kiállítani a pénztárgéppel. A pénzmozgás bizonylat kiállítása biztosítja, hogy a pénztároló eszközben levő pénzkészlet megegyezzen a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével.
- október 16-ig kell pótolni a pénztárgépek és automata berendezések elhalasztott éves felülvizsgálatát!
Ha az online pénztárgép éves felülvizsgálatának határideje a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, akkor a felülvizsgálatot az üzemeltető a veszélyhelyzet megszűnését követő 120 napon belül köteles elvégeztetni. A veszélyhelyzetet 2020. március 11-én hirdették ki és 2020. június 18-án szűnt meg. Az ebben az időszakban esedékessé vált és elhalasztott felülvizsgálatokat a veszélyhelyzet megszűnését követő 120 napon belül, azaz legkésőbb 2020. október 16-ig köteles pótolni az üzemeltető. A határidőn belül pótolt éves felülvizsgálat esetén az üzemeltetőnek semmilyen szankcióval nem kell számolnia.
