Táplálékod legyen szépítőd! Az emberi szervezetre, ezáltal a bőrünkre is ható környezeti tényezők közül az egyik legfontosabb a táplálkozás. A gyakorlatban a különféle élelmiszerek bőrre gyakorolt hatását tapasztalati úton, a „megfigyelés” eszközével detektálták, detektáljuk a szalonban.
Szerző: Boronkay Vica
Mi, kozmetikusok is szembesülünk a mindennapokban vendégeink bőrállapotának változásaival, bőrképük esetleges romlásával egy-egy lakoma vagy „édes bűnözés” után. Ilyenkor a klienseinkkel együtt farkasszemet nézünk például
■ az olajos magvak szeborreafokozó hatásával,
■ az alkohol, illetve
■ a csípős ételek hajszálértágító, bőrpír „belobbantó” tulajdonságával.
■ Ezek mellett a túlzott állati fehérjefogyasztás gyulladáserősítő, és
■ a nagy mennyiségű sófogyasztás ödémakeltő tényével is szembesülhetünk már.
Nutrigenomika
A manapság előtérbe került epigenetika szemüvegén át nézve látnunk kell, hogy a minket érő –köztük a táplálékkal bevitt – hatások felhalmozódása és összeadódása a génműködésre ható változásokat is előidézhetnek. Ennek az elméletnek mintegy gyakorlati bizonyítéka a nutrigenomika, vagyis táplálkozásgenomika, amely olyan komoly, kutatásokkal is alátámasztott tudományág, amely a táplálék és a gének kölcsönhatását vizsgálja a genom (a DNS-ben kódolt örökítő információk) szintjén.
A nutrigenomikai tanulmányok eredményeképpen bizonyítottan igazolást nyert például, hogy a fokhagyma szerves kénvegyületei (például allicin, alliin-szulfid) vagy a brokkoliban is megtalálható izotiocianátok, valamint a vörös szőlő héjában, illetve a vörösborban lévő resveratrol is a kémiai karcinogénekkel (rákkeltő anyagok) szemben jelentenek védelmet. A táplálékkal bevitt jótékony hatóanyagok, és az éppenséggel a szervezetet megterhelő ételek egyaránt hatással vannak a bőrünkre (is). A testünk folyamatait segítő „belülről” ható anyagok kívülről, közvetlenül alkalmazva is jótékonyak a bőr számára, így élhetünk a komplex külső-belső támogatás lehetőségével.
Oxidációs stressz és az antioxidánsok
Az öregedést vizsgáló ún. károsodáselméletek javarészt az anyagcsere-folyamatok során felszabaduló melléktermékeket tekintik elsődlegesnek az „elöregedésben”. A legnépszerűbb öregedési tézis a szabadgyök-elmélet. Szervezetünk az életműködéséhez szükséges energiát
■ az anyagcsere során a táplálékkal felvett szerves anyagokból,
■ a légzés által biztosított oxigén jelenlétében történő oxidatív lebontás során nyeri.
A lebontó folyamatok során azonban melléktermékek, ún. szabadgyökök is keletkeznek. A szabadgyökök instabil, nagy reakcióképeségű részecskék, amelyek számos láncreakció beindítói lehetnek, és maradandó károsodásokat okozhatnak. Ezt oxidációs stressznek is nevezzük. Az életkor előrehaladtával az ún. spontán mutációk száma nő, és a hibák oly mértékben felhalmozódnak, hogy zavarják a sejt normál működését. Az antioxidánsok, például az A-, E- és C-vitaminok, a Q10-koenzim, valamint a glutation semlegesítik a szabadgyököket.
■ Belsőleg fokozzák a szervezet ellenálló képességét,
■ kívülről alkalmazva részt vesznek a bőr sejtjeinek védelmében és az öregedési folyamatainak késleltetésében.
A melléktermék-felhalmozódási elmélet szerint is az egész szervezetet károsító szabadgyökök a tápanyagok lebontása során keletkeznek. Az idő előrehaladtával a sejtekből a salakanyagok eltávolítása lelassul, felhalmozódnak az anyagcsere káros melléktermékei, melyek fokozatosan megmérgezik a sejtet.
A kötőszövetben nyakon csíphető melléktermék-felhalmozódás kozmetikai jele például az öregkori szeplő, amely az egyik leggyakoribb hiperpigmentáció.
Öregségi foltok
Ez az öregségi folt gyakran a lipofuscin felhalmozódása miatt alakul ki, ami már nem tud elszállítódni. A lipofuscin a zsírsavanyagcsere bomlástermékeiből és oxidált proteinekből álló komplex. Tovább nem hasznosítható, a sejthártya telítetlen zsírsavainak oxidációjából származó melléktermékek. Az öregségi pigmentfoltok (ha az öregkori szeplő diagnózisa biztos!) halványítására a modern kozmetikában számos hatóanyag áll a rendelkezésünkre. Ilyenek például
■ a flavonoidok közül a glabridin,
■ az antioxidánsok közül az oleuropein, melyek hátráltatják a lipofuscin képződését.
Az öregségi szeplők esetében a csak külső kezelés tüneti, a tényleges megoldást a megelőzés és az életmódváltás jelentheti, ami feltételezi a rendszeres intenzív testmozgást, az egészséges táplálkozást.
Ha csökken a táplálék mennyiségi bevitele, csökken a lebontás, a melléktermékek és a keletkező szabadgyökök mennyisége is.
Bőrfiatalító kalóriamegszorítás
Nem utolsó szempont továbbá, hogy a kalóriamegszorításra fokozódik a SIRT1-aktivitás. A SIRT1 enzim, számos jótékony hatása mellett, képes befolyásolni az öregedési folyamatokat, szerepet játszik a különböző típusú rákos megbetegedések kialakulásának megelőzésében, és a DNS-sérülések javításában. SIRT1-aktivitását később más aktivátor faktorokkal próbálták helyettesíteni, köztük a leghatékonyabbnak a vörösborban is megtalálható rezveratrol nevű polifenol bizonyult. A rezveratrol kitűnő antioxidáns tulajdonsága miatt számtalan öregedés elleni kozmetikum fő hatóanyaga.
Bőröregítő cukor
A keresztkötés-teória felhívja a figyelmet arra, hogy az öregedés során bizonyos fehérjék (például kollagén) keresztkötéseinek száma megnő, ami hátráltatja az anyagcserét, a salakanyagok kijutását egyes sejtekből. Ha a kötőszövetben a kollagén és az elasztin molekulák kémiailag összekapcsolódnak, a folyamat vízveszteséget okoz, ezáltal csökken a bőr rugalmassága – emellett az anyagcsere folyamatok is gátlódnak.
Ez a teória támasztja alá a manapság egyre szélesebb körben elhangzó kijelentést, miszerint a cukor fogyasztásával egyenes arányban nő az esély a bőr idő előtti öregedésére. A túlzásba vitt cukor fogyasztásának következtében ugyanis kimerülnek a hasnyálmirigy ß-sejtjei, amelyek az inzulint termelik. A cukor a fehérjékhez kötődik, például a kollagénrosthoz, amin keresztkötések alakulnak ki, valamint szabadgyökök is keletkeznek. Ezt a folyamatot glikációnak nevezik. A rostok vizet veszítenek, melynek eredménye a bőr rugalmatlanná válása és a mély ráncok kialakulása. A keletkezett molekulákat AGE molekuláknak (Advanced Glycation Endproduct – glikolizált fehérje végtermék) nevezik. AGE molekulák semlegesítésére – kívülről és belülről is – kiválóan alkalmasak az antioxidánsok, például a C-vitamin, az E-vitamin, a fitoszterolok, valamint a bőrön alkalmazva például a karnozin (beta-Alanyl-L-Histidin).
A felsoroltak fényében az egészséges bőrért folytatott küzdelemben, illetve az idő előtti öregedés elleni hadviselésben mind a smart-aging, mind az anti-aging kezelések sorába a megelőzésre, a megfelelő életmódra és a táplálkozásra vonatkozó tanácsokat is fel kell vennünk.
Források:
Boronkay Vica – Kozmetika közép-és mesterfokon (2019)
Falus András –Epigenetika, a biológiai működés szoftvere (2015)
Fekete Sándor György – A táplálkozás mint a környezeti tényezők legfontosabbika? (2012)