„Őssejtek, exoszómák vagy a polinukleotidok lesznek idén is a legkeresettebbek” – véli Hári Anna Réka, a Skinbooster kereskedelmi vezetője, aki szerint a mai világban fontos, hogy a marketingfogásokat is átlássuk. A szakember a fenntarthatóságot is fontos témának tartja 2025-ben, de egy kicsit más szemlélettel….
Szerző: BF
Hogy látod, milyen irányba halad idén a kozmetikai szektor, melyek a legfontosabb témák, a gyártók mire fókuszálnak?
Hári Anna Réka: A gyártók jellemzően a felkapott trendeket igyekeznek meglovagolni, a marketingcsapatok rendszeresen mérik, hogy milyen termékek és miért keresettek, mert ehhez érdemes igazítani az új fejlesztéseket. Tehát az lesz divatos továbbra is, ami eddig is jól ment: minden, ami sejtszintű regenerációt ígér, például az őssejtek, exoszómák vagy a polinukleotidok. Az első kettővel – de az exoszómákkal különösen – érdemes óvatosan bánni, mert továbbra sincsenek akkreditált szabványosított gyártási módszerek, amelyek hiányában ellenőrizhetetlen, hogy a szekréciók megfelelően tisztítottak-e, nem szennyeződtek mikrobiális szennyeződéssel, állati eredetű komponensekkel vagy az izoláláshoz használt antitestekkel.
Várható valamilyen újdonság, alapanyag idén?
Hári Anna Réka: Várható ténylegesen új is – mi is készülünk új hatóanyag bevezetéssel –, de inkább az a kérdés, hogy mit adunk el marketing hívószavakkal újnak. Nagy figyelmet kap majd minden, amire a „longevity” vagy a „slow aging” kifejezés ráhúzható, de ez eddig is jelen volt a kozmetikában, még ha nem is így hívtuk. A fényvédelem, az antioxidánsok vagy a ceramidok használata mind ide vág, hiszen a barrier erősítése vagy a káros UV-sugárzás kivédése mind preventív tevékenység, eddig is jelen volt célként. Ha összerakok egy csomagot, amiben a kezelések és az utóápoló termékek nem feltétlenül a problémára fókuszálnak, hanem a bőr általános működését optimalizálják – de ide vehetek akár egy sima hidratáló kezelést is – azt „Longevity kezelés tanfolyam” címen szerintem jelentős felárral el tudnám adni, közben pedig semmi újat nem kínálnék benne. Persze az is lehet, hogy a végén kénytelen leszek így hirdetni a tanfolyamainkat, mert különben versenyképtelenné válnék.
A tavalyi év a fenntarthatóság jegyében telt, szerinted folytatódik ez a trend, és ha igen, milyen módon?
Hári Anna Réka: Nehéz kérdés, hiszen a fenntarthatóságot sok szempontból meg lehet közelíteni. Lehet fenntartható forrásból beszerezni a hatóanyagokat, lehet a csomagolás fenntartható. Majdnem mindenkinek mást jelent. Az én értelmezésemben a fenntarthatóság azt jelenti, hogy a túlfogyasztás ellen edukációval igyekszem fellépni. Nem hozom be az ezredik új terméket, amiben semmi más nincs a már piacon lévő termékekhez képest, maximum más kombinációban tartalmazza az ampulla ugyanazt a három aktív összetevőt. Ehelyett igyekszem az oktatásra helyezni a hangsúlyt, amiben állandó szakmai partnerem, Tölgyesi Krisztina kozmetikus mester és szakoktató, a legnagyobb inspirációm és támogatóm.
Hihetetlenül gyorsan kerülnek át anyagok, eljárások az orvos-esztétikából kozmetikai felhasználási protokollokba. Nem gondolom, hogy a folyamat megállítható, de azt igen, hogy kontrollálható a vendégek biztonsága érdekében. A cél az, hogy átfogóbb képzéseket kínáljunk a kozmetikusoknak, segítsünk nekik tényleg megérteni a modern anyagok hatását, működését és az egészségügyi kockázatokat, amin hajlamosak vagyunk könnyelműen átsiklani.
Ebben pedig Dr. Pónyai Katinka bőrgyógyász, kozmetológus, klinikopharmakológus szakorvos és igazságügyi szakértő segíti a munkámat, akivel maximálisan egyetértünk abban, hogy a kozmetikában a fenntarthatóság már rég nem a „fenntartható forrásból beszerzett, fenntarthatóan előállított” új terméket jelenti, hanem a meglévők mélyebb, átfogóbb ismeretét és így biztonságosabb és hatékonyabb használatát.
