A divatok jönnek, mennek, de D-vitaminra mindig szükségünk van – Ha visszatekintünk akár csak a nem túl távoli múltba, megállapíthatjuk, hogy a szépségideál fokról fokra mindig változott. Volt idő, amikor csak a hófehér bőr volt szépnek tekinthető, de volt olyan korszak is, amikor kizárólag a napégette barna bőrt tekintették szépnek. De mint mindenben, ebben is az egészséges középút lenne kívánatos – lássuk, miért!
Szerző: HALMOS JUDIT vegyészmérnök
Mindenekelőtt: fény nélkül nincs élet. Legfontosabb természetes fényforrásunk, a Nap sugárzása alapvetően háromféle összetevőből áll, hullámhossz szerint csökkenő sorrendben az infravörös, a látható és az ultraibolya (UV) komponensből. Az infravörös sugarak (700-900 nm) kicsit leegyszerűsítve alapvetően melegítenek, a látható sugarak (400-700 nm) világítanak, az ultraibolya sugarak (100-400 nm) pedig fertőtlenítenek.
Ultraibolya sugarak
Egészségünk és bőrünk szempontjából mindhárom tartománynak van jelentősége, de az UV-tartomány, (mely maga is több hullámhossz-tartományra osztható) meghatározó jelentőségű, az előnyei és hátrányai tekintetében is.
■ UV-A (315-400 nm): ebből áll a földfelszínre kerülő UV-sugárzás legnagyobb része. Miután a legmélyebbre hatoló UV-sugártartomány, akár a csontképződésre is kedvező a hatása. Szemkárosító hatása is ezért a legerősebb, mivel egészen a szemlencséig képes hatolni, így hosszú távon akár szürke hályogot is okozhat. A bőr barnulását csak a már meglévő melanin sötétítésével idézi elő (direkt pigmentálódás). A többi UV-sugárzáshoz hasonlóan ez is károsítja a kollagénrostokat, hozzájárulva így a bőr (fény)öregedéséhez. Korábban kevésbé tartották veszélyesnek, de a mai álláspont szerint a szabadgyökök keletkezésének előidézésével közvetve képes károsítani a DNS-t is, így a bőrrák kialakulásában is szerepet játszhat. Csökkenti a bőrben keletkező D-vitamin szintet is, így közvetetten emiatt is hozzájárulhat a bőrrák kialakulásához (a D-vitamin ugyanis képes gátolni a melanoma képződését).
■ UV-B (280-315 nm): nagy részét elnyeli a Föld ózonrétege, (mely azonban korunkban és helyenként igencsak hiányos). Bőrgyulladást, eritémát és hámlást okozhat. Elősegíti viszont a bőrben a D-vitamin képződését, aminek hiányában például angolkór lépne fel. Közvetlenül károsíthatja azonban a DNS-t, így bőrrákot okozhat. A szervezet e káros sugarak ellen új melanin termelésével védekezik (indirekt pigmentálódás), ennek látható jele a bőr barnulása. A szemben maradandó károsodást azonban nem okoz, mivel a szaruhártyán elnyelődik, de szaruhártya- vagy kötőhártya-gyulladásért felelőssé tehető.
■ UV-C (100-280 nm): karcinogén hatású, bőr- és kötőhártya-gyulladást okoz, ám elnyeli az ionoszféra, így ellene védekezni felesleges. Mesterséges fényforrásokból azonban keletkezhet (pl. elöregedett szoláriumcső). Baktériumölő, sterilizálásra használják.
Fenti rövid összefoglalóból kiviláglik, hogy nagy szükségünk van UV-fényre, de csak kontrollált körülmények között, a káros sugarak elleni megfelelő védelem mellett, mivel öregítő, pigment-rendellenességek kialakulását elősegítő, sőt, egészségkárosító hatása mindhárom hullámhossz-tartományának van.
Prevenció és utókezelés
Tekintsük át most azokat a korszerű lehetőségeket, melyek az egészséges napozást lehetővé teszik! Mint tudjuk, a melanin a bőrünkben egy enzimatikus oxidációs folyamat eredményeképpen alakul ki, ezen alapszanak védekezési lehetőségeink.
A modern kozmetika lehetőségei tehát a korszerű fényvédelemben (prevenció és utókezelés):
■ az mRNS (hírvívő RNS) blokkolása, így a tirozináz-enzim kialakulása már sejt-szinten gátlódik;
■ a melanin-szintézist szabályozó tirozináz-enzim működésének gátlása (enzimgátlás), ezáltal a melanin-termelődés megakadályozása;
■ a melanoszómák keratinocitákba való átjutásának gátlása;
■ fényvédő anyagok alkalmazása, melyek a (káros) UV-fénytartomány bőrbe jutását megakadályozva a melanin-termelődést gátolják;
■ antioxidánsok alkalmazása, melyek inhibitorként a tirozináz enzim által előidézett oxidációs folyamatokat gátolják;
■ koptatás, hámlasztás, mely segíti és gyorsítja az elhalt szarusejtek leválását, így az új, már melanintól mentes bőr hamarabb megjelenik;
■ a már kalakult melanin utólagos elszíntelenítése pl. oxidációval.
► A prevenció egyik lehetősége fényvédő anyagok alkalmazása, melyek vagy kiszűrik a káros hullámhosszúságú sugarakat, vagy megváltoztatják azok hullámhosszát. A teljesség igénye nélkül lehetnek ezek fizikai (pl. titán-dioxid) vagy kémiai eredetűek, (pl. a természetes vadgesztenye-kivonatok vagy a különböző mesterséges vegyületek, pl. az antranilsav-, csersav-, szalicilsav-, para-amino-benzoesav-, fahéjsav-, benzofenon származékok, benzalazin stb.) Természetesen a fényvédő anyagok – különösen a mesterséges eredetűek – alkalmazása sem veszélytelen, hiszen egyik-másikra, egyéni érzékenységtől függően kialakulhatnak nem kívánt mellékhatások, mint pl. bőrirritáció, allergia.
De ez nem jelentheti azt, hogy kerüljük a fényvédő készítményeket, mivel, mint láttuk, a fényvédelem nélküli napozás komoly veszélyekkel járhat. A kozmetikai vegyészet feladata olyan fényvédő anyagok kifejlesztése, melyek minimális mellékhatás mellett maximális védelmet nyújtanak, a felhasználóké pedig az, hogy megkeressék a számukra legkevesebb mellékhatással járó készítményeket.
► Más lehetőség a prevencióra, ha inhibitorokat alkalmazunk, melyek vagy a melanin képződéséhez szükséges oxidációs folyamatokat vagy az enzimek működését gátolják. Ilyenek például a medveszőlő-, fehéreper-, édesgyökér-kivonatok, valamint pl. a C-vitamin származékok.
Utókezelés
Az utókezelésre használhatunk hámlasztó anyagokat és kezeléseket, ilyenek például az alfa-, béta- és polihidroxisavak, valamint a különböző hatóanyag-komplexek, ideértve pl. akár a gyógynövényes mélyhámlasztó kezelést is. Fentiek figyelembe vételével megállapíthatjuk, hogy a veszélyek ellenére létezik egészséges és biztonságos barnulás, ha kellő fényvédelem mellett, mértéktartóan és a megfelelő napszakban napozunk. D-vitamin szintünk fenntartására ugyanis még mindig a kültéri napozás a legjobb módszer. Zárt helyen, üveg mögött napozni ugyanis semmiképpen nem egészséges, mivel az üveg az UV-B sugarakat kiszűri, így D-vitamin nem termelődik, az UV-A sugarakat viszont, melyek a D-vitamint bontják (mellesleg öregítenek is), átengedi. Azt is figyelembe kell venni, hogy a D-vitamin felszívódásához több óra szükséges, emiatt közvetlenül napozás után sem az uszodai klóros vizes, sem a szappanos fürdés nem ajánlatos.
A helyes napozás szabályai
A helyes napozás szabályait kiválóan foglalja össze az Országos Meteorológiai Szolgálat UV-index ismertetője*, melyet az alábbiakban betűhíven idézek:
Összefoglalva: a divatirányzatok figyelembe vétele mellett és ellenére kellő mértékletességgel és elővigyázatossággal, megfelelő fényvédelemmel barnuljunk szabad téren, de üveg mögött és mesterséges fényforrás segítségével (szolárium) lehetőleg ne. A fényvédelemre nem csak nyáron, hanem télen is gondolnunk kell, ugyanis a téli napsugárzásban eleve magasabb az UV-sugarak aránya, és pl. síeléskor a hó és a tisztább levegő is veszélyesebbé teszik. A szakértő kozmetikus feladata, hogy vendégeinek, bőrtípusuk figyelembe vételével elmagyarázza és megtanítsa a helyes napozás szabályait, szükség esetén javasoljon számukra megfelelő faktorszámú professzionális fényvédő készítményt.