A Napból érkező fény és hő teszi lehetővé a teljes földi életet, így a mi életünket is, ezáltal természetesen nélkülözhetetlen. De mint minden, ez sem egyedül minden jó forrása, ezért érdemes megvizsgálni, hogyan használjuk fel úgy, hogy kárunkra ne legyen.
Szerző: Halmos Judit vegyészmérnök
A napsugárzás hullámhossz szerint különböző tartományokra osztható, melyek egy részét az alábbi ábra szemlélteti (az ábra az elektromágneses sugárzás teljes spektrumának csak jelen cikk tárgyát képező részét tartalmazza).
Hullámhosszok és jellemzőik
Részletezzük és jellemezzük az egyes tartományokat hullámhossz szerint csökkenő irányban!
▶ Infravörös sugárzás (IR, 1 mm – 780 nm)
Tartományok: IRC (1 mm–3000 nm), IRB (3000–1400 nm), IRA (1400–780 nm).
Az infravörös sugarakat az emberi szem nem képes fényként érzékelni, a bőr idegvégződései viszont melegérzetként fogják fel, így az ember az infravörös sugárzást hőhatásként érzékeli. Biológiai hatása is a szövetek felmelegítése révén valósul meg.
Az infravörös fénnyel kezelt bőrfelületen és az alatta, mélyebben fekvő szövetekben a hő hatására kitágulnak az erek és fokozódik a vérkeringés. Ezáltal a szövetek oxigénés tápanyagellátása is javul, ami elősegíti pl. egy sérült, beteg terület gyógyulását.
Az infravörös sugárzás hatására olyan növekedési faktorok képződnek a besugárzott területen, amelyek a kollagén képződését fokozva elősegítik a sebgyógyulást.
▶ Látható fény (780–400 nm)
Az emberi szem számára is érzékelhető fénytartomány. A szemünk, pontosabban az agyunk által érzékelhető színek között szerepelnek természetesen az egyes színek keveredéséből előállók is, mint például a lila vagy a barna.
A látható fény egyes hullámhossztartományai eltérő mélységekbe hatolnak a bőrbe és különböző hatásúak. Ezeket a hatásokat használja ki a kozmetika a különböző fénykezelésekben (pl. LED-maszkok).
- a vörös fény hatol a legmélyebbre a bőrbe, hatással van a sejtmegújulásra, segíti a sejtosztódást, így anti-aging hatású, serkenti a bőr vérkeringését, anyagcseréjét.
- a sárga fény a bőr vérkeringésén, anyagcseréjén kívül a nyirokkeringést is serkenti, ezáltal elősegíti a salakanyagok eltávozását, javítja a hajszálerek oxigénellátottságát.
- a zöld fény a faggyúmirigyek működésére képes hatni, így mérsékli az aknék, komedók kialakulását.
- a kék fény az érzékeny, gyulladt, rozáceás bőrökre lehet nyugtató hatású, segíti a sebgyógyulást.
▶ Ultraibolya-sugárzás (UV, 400–180 nm)
Tartományok: UVA (400–315 nm), UVB (315–280 nm), UVC (280–180nm).
- UV-A (400–315 nm): ez a földfelszínre kerülő UV-sugárzás legnagyobb része, annak ellenére, hogy a légkör a nagy részét elnyeli. Miután ez a legmélyebbre hatoló UV-sugártartomány, a csontképződésre is kedvező hatású.
A bőr barnulását csak a már meglévő melanin sötétítésével idézi elő (direkt pigmentálódás). A többi UV-sugárzáshoz hasonlóan ez is károsítja a kollagénrostokat, hozzájárulva így a bőr öregedéséhez.
Korábban kevésbé tartották veszélyesnek, de a mai álláspont szerint szabadgyökök keletkezésének előidézésével közvetve képes károsítani a DNS-t is, így a bőrrák kialakulásában is szerepet játszhat.
- UV-B (315–280 nm): nagy részét elnyeli a Föld ózonrétege (amely azonban korunkban és helyenként igencsak hiányos). Elősegíti a bőrben a D-vitamin képződését, de bőrgyulladást, eritémát és hámlást okozhat, valamint közvetlenül károsíthatja a DNS-t, így bőrrákot is okozhat.
A szervezet e káros sugarak ellen új melanin termelésével védekezik (indirekt pigmentálódás), ennek látható jele a bőr barnulása. Szemünkben maradandó károsodást azonban nem okoz, mivel a szaruhártyán elnyelődik, de időlegesen szaruhártya- vagy kötőhártya-gyulladást okozhat. - UV-C (280–180 nm): karcinogén hatású, bőr- és kötőhártya-gyulladást okoz, ám a napsugárzásból a Földre nem jut le, mivel az ionoszféra és az ózonréteg elnyeli. Mesterséges fényforrásokból, pl. elöregedett szoláriumcsövekből azonban keletkezhet. Antimikrobiális hatású, sterilizálásra használható (pl. Germicid lámpa).
Fentiek alapján látjuk, hogy számos előnyös hatás mellett (D-vitaminképzés, csontképződés, antimikrobiális hatás) az UV-sugaraknak jelentős károsító hatásaik is vannak, melyek ellen bőrünk igyekszik a meglévő melanin sötétedésével, ill. új melanin termelésével védekezni. Így a napfény hatására bőrünk lebarnul, ezzel védekezve a további károsító sugárzás ellen.
Sajnos azonban korunkban a Föld ózonrétege annyira károsodott, hogy bőrünk természetes védekezése, a melaninképzés már nem elegendő a káros hatások kivédéséhez.
A kamionsofőr és a photo-aging
A napsugárzás erős öregítő hatásának, azaz a photo-agingnek a szemléltetésére álljon itt egy beszédes példa: a 13. oldalon lévő kép a The New England Journal of Medicine című folyóiratban (Unilateral Dermatoheliosis, szerzők: Jennifer R. S. Gordon, M. D., and Joaquin C. Brieva, M. D.) jelent meg, és egy kamionsofőr arcát ábrázolja.
A 69 éves sofőr arcát 28 éven keresztül kocsijában féloldalasan érte a napfény. Az arc két oldalának összevetése alapján a napsugárzás károsító hatásai jól tetten érhetőek.
Az arc bal felén, mely a kocsi ablaka mellett van vezetés közben, a szaruréteg megvastagodása, a bőr rugalmasságának elvesztése, a mély ráncok kialakulása világosan látszik.
Ezek után nem szorul bizonyításra, hogy a káros sugarak ellen védekeznünk kell, vagyis bőrünk fényvédelmének télen-nyáron a napi rutin részévé kell válnia.
Ez ugyanis nem évszakfüggő, mivel a közhiedelemmel ellentétben a téli napsugárzás is tartalmaz UV-sugarakat, sőt, arányuk az összsugárzásban nagyobb is, mint nyáron, mivel a melegítő IR-sugarak aránya télen értelemszerűen kisebb.
Különösen érvényes ez például egy magashegyi síelés alkalmával, amikor a tiszta levegőben és a fehér hóban a fénykárosodás még fokozottabb lehet.
Fényvédők és kritériumaik
A fényvédő készítmények hatékonyságát a fényvédő faktorral jellemezzük. A szükséges fényvédő faktort mindig a bőrtípus, valamint a felhasználás célja és a meteorológiai viszonyok függvényében kell meghatározni.
A fizikai fényvédők általában finom eloszlású poranyagok, közülük leggyakrabban a titán-dioxidot alkalmazzák. Ezek elegendő koncentrációban a fénysugarak mindegyikét kiszűrik, köztük azokat is, melyek a szervezetünk számára szükségesek lennének.
Amennyiben azonban egy magas fényvédő faktorszámú készítményt pusztán nagy fedőképességű fizikai fényvédővel kívánnánk előállítani, az igen nehezen kenhető és esztétikailag kifogásolható termék lenne. Emellett pedig azt a faktorszámot, ami a mai korszerű fényvédő készítményekben szükséges, kizárólag fizikai fényvédőkkel már egyébként sem lehet biztosítani.
OLVASD EL A SZERZŐ EGY MÁSIK CIKKÉT IS ⇒ Kemikáliák-e a kozmetikai peptidek?
Így a fizikaiak mellett általában kémiai fényvédőket is szoktunk a kozmetikumainkban alkalmazni, melyek kiszűrik vagy megváltoztatják a fénynek azokat a hullámhossztartományait, melyek a bőr számára károsak.
Ezek között számos természetes eredetű anyag is van (különböző vadgesztenye-kivonatok, nagy fénytörésű növényi olajok stb.), de jelentős szerepet töltenek be a mesterséges fényvédő anyagok, amelyek között többnyire aromás vegyületeket találunk (antranilsav-, fahéjsav- és benzofenon-származékok, para-amino-benzoesav stb.).
Ezek a vegyületek azonban bőrizgatók, allergének, esetenként fényérzékenyítőek is lehetnek, így a „szelíd” kozmetika hívei gyakran nem is fogadják el.
Az azonban kétségtelen, hogy korunkban a tengerparti nyaralás vagy a téli síelés megkövetel egy valóban magas faktorszámú (minimum 50-es) fényvédő készítményt, és ez – sajnálatosan vagy nem – elképzelhetetlen a korszerű, széles spektrumú, többnyire szintetikus fényvédő anyagok alkalmazása nélkül.
A reakciókra azonban figyelnünk kell, amennyiben az egyik fényvédő készítmény irritációt okoz, mindenképpen más hatóanyagúra kell váltanunk. Ebben van segítségünkre a minden termék csomagolásán megtalálható INCI-lista, melyben az összetevők mindegyike szerepel.
Mint az élet megannyi területén, itt is mérlegelnünk kell: az elkerülendő veszélyek – a gyors öregedés, a pigmentfoltok és különösen a bőrrák –, valamint az alkalmazott hatóanyagok által okozott kellemetlenségek között.
HALMOS JUDIT vegyészmérnök,
a 12. sz. Ipari és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakmunkásképző anyagismeret- és laboratóriumi ismeretek tanára,
majd a Szépmíves Szakképző Iskola igazgatója és tanára volt.
Több szakmai kiadvány szerzője.
