Hidratáló hatóanyagok és eljárások – a hidratált bőr bársonyos, puha, rugalmas és feszes

Szerző: Juhász Klári kozmetikusmester

Bőrünk legfelső rétege, a hámréteg többrétegű, elszarusodó laphámból épül fel. Tulajdonképpen „csak” sejtekből áll. Ezeknek a sejteknek a hidratáltsága határozza meg elsősorban a felső réteg hidratáltságát.

Amennyiben a hámréteg sejtjei dehidratáltak, felszíni vízhiányos bőrtípus alakul ki. Ehhez még hozzájárulhat a láthatatlan vízleadás (TEWL) fokozódása is, illetve a nem megfelelő összetételű bőrfelszíni hidrofil lipid. A mélyebb rétegeket felépítő szövetek sejtekből és kocsonyás alapállományból állnak.

Sejtjeik és kocsonyás alapállományában lévő rostjaik a hidratáció következtében „duzzadtabbá” válnak, egymásra nyomást gyakorolnak. Ezt nevezzük a bőr turgorának.

Ha a turgor csökkent, a bőr mélyrétegi vízhiányos lesz, ami petyhüdt, „laza”, ráncos bőrképet eredményez. A mélyebben fekvő izomszövet víztartalma is hozzájárul ahhoz, hogy mit mutat a tükör, hiszen ennek a szövetnek is van víztartalma, melynek csökkenése hozzájárul a nem megfelelő izomtónushoz.

Alap a helyes bőrápolási rutin

Kozmetikusként számos hatóanyag és eszköz áll rendelkezésünkre a bőr hidratáltságának fokozására, ám hatékony kezelést csak a megfelelő minőségű otthoni kozmetikumok alkalmazásával és a helyes bőrápolási rutin kialakításával tudunk elérni.

Bőrünk hidratáltságának fokozása vagy legalább megfelelő szinten tartása nemcsak azért fontos, hogy jó kedvvel nézzünk a tükörbe reggelente. Bőrünk a szervezetünk elsődleges védelmi vonalaként fontos szerepet játszik integritásának megóvása szempontjából. Ám ezt a funkciót csak megfelelő hidratáltság mellett tudja ellátni.

Ha bőr hidratációjának egyensúlya felborul, azt a lehető leggyorsabban helyre kell billenteni. A bőrszárazság több tényezős dolog, nem csak és kizárólag a hidratációtól függ, összefüggésben van a bőrfelszíni hidrofil lipid mennyiségének csökkenésével, hisz az epidermális lipidek mennyiségének csökkenése felgyorsítja a bőr vízvesztési folyamatait, ezáltal a bőr kiszáradhat, irritálódik, könnyebben jelennek meg a gyulladásos, allergiás folyamatok és a fertőzések.

Amikor a bőr „szárazzá” válik, hiányzik az éltető víz, nemcsak külsőleg változik meg, egészséges működése is veszélybe kerül. A száraz, dehidratált kültakaró nem képes szerkezeti egységét megtartani és funkcióit zavartalanul ellátni.

Ez nemcsak a komfortérzet hiányát jelenti, hanem funkciózavart és az azokból eredő bőrproblémák megjelenését eredményezheti.

Tünetek

A bőr „szárazságának” különböző tünetei vannak. A kezdeti nedvességvesztés miatt úgy érezhetjük, hogy a bőrünk feszül, emellett érdessé válik. Minél nagyobb mértékű a szárazság, a bőrfeszülés annál erőteljesebbé válik, hámlás, viszketés, berepedezés érzékelhető.

Főként a végtagok környékén érezhetők fokozottabban ezek a tünetek. Az arc területén a szárazság korai bőröregedéshez vezethet. Ezen a területen a kiemelt régiók az orcák, az állkapocs, illetve a szem környékén figyelhető meg.

A nagyon száraz bőr különböző bőrbetegségek kísérő tünete lehet, például a xerosis, atópiás dermatitis, psoriasis, cukorbetegség. Egy embert több tünet is sújthat egyszerre. A bőrszárazság komolysága annál fokozottabb, minél több tényező van egyszerre jelen.

A bőrhidratáció szintjei

Bőrfelszíni hidrofil lipid

Bőrünk hidratáltságáról nem csupán annak víztartalma, hanem a felszínét borító vékony hidrolipid film is gondoskodik: ennek az a legfőbb feladata, hogy megvédje a hámréteget a túlzott vízvesztéstől.

Két részből épül fel:

• a hidrofil rész, más néven savköpeny és
• a lipofil rész, más néven zsírköpeny.

Ezek az anyagok a szaruképzés során keletkeznek a széteső sejtek sejtmagjaiból, valamint a verejtékből kerülnek a hidrofil részbe.

Ezek az anyagok is a szaruképzés során keletkeznek a keratinociták citoszkeletonjából. A nedvességvesztés első lépcsőfoka a bőrfelszíni hidrofil lipid epidermális lipidjeinek csökkent mennyisége, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a bőr nem képes elegendő mennyiségű vizet tárolni és kiszárad.

Ha ez az állapot tartósan fennmarad, akkor a vízhiány a bőr mélyebb rétegeit is érintheti, így még tovább csökkentve a bőr felsőbb rétegeibe történő folyadékáramlást, ennek eredményeképpen pedig kialakul a rendkívül száraz bőr. Minél később avatkozunk be a folyamatba, annál nehezebb normalizálni és beállítani a bőr optimális nedvességtartalmát.

A nedvességvesztés okai

A fenti folyamatok kialakulásának több oka is van:

• exogén okok:
  – környezeti okok: szélsőséges időjárás, évszakok változása, fokozott UV-expozíció, páratartalom ingadozása, légszennyezettség stb.
  – nem megfelelő bőrápolási szokások: szappan, micellás víz, etilalkohol-tartalmú készítmények túl sokszor történő alkalmazása, hidratáló krémek használatának mellőzése, túlzott zsírtalanítás, illatszerek, gyakori hámlasztás, peelingezés.
  – orvosi kezelésekből származó okok: sugárterápia, dialízis, kemoterápia, vízhajtó és egyéb gyógyszerek mellékhatásaként megjelenő bőrszárazság.
  – munkahelyi ártalmak: szélsőséges körülmények között végzett munka, vegyszerekkel való fokozott expozíció, gyakori kézmosás stb.
  – káros szokások: koffeintartalmú italok túlzott bevitele, dohányzás.
• endogén okok:
  – genetikai hatások: a bőrtípusok és a rendellenességekre való hajlam öröklődik. A világos bőrű emberek hajlamosabbak a bőrszárazságra.
  – hormonális hatások: a változó korok (pubertás, klimax), illetve az időszakos hormonváltozás (terhesség, szoptatás stb.) szintén okozhat száraz bőrt.
  – életkor: az öregedéssel a bőr funkciói, mirigyeinek működése is csökken.
  – étrend: bizonyos tápanyagok, vitaminok hiánya is okozhat bőrszárazságot. Fontos a megfelelő mennyiségű víz bevitele a szervezetbe, de csak a víz mennyiségének növelésével nem fognak javulni a száraz bőr tünetei.

Hámréteg

A felszíni vízhiány a szaruréteg víztartalmának csökkenését jelenti. Elsősorban a szaruréteget alkotó keratin dehidratált, de kiterjedhet a hám többi rétegére is, melyek szintén kevesebb vizet tartalmaznak a normálisnál. A felszíni vízhiány kialakulásához több tényező is hozzájárul, hiszen a szaruréteg több helyről is kaphatja a vizet:

• Alulról: az irha felől ozmózissal, diffúzióval.
• „Középről”: a szaruképzés során keletkező vízmegkötő faktorok segítségével, illetve a TEWL során „ottmaradt” kb. 10%-nyi víz segíti a keratint hidratálni.
• Felülről: a környezet páratartalmából.
• A víz mennyisége összefüggésben van még ezenkívül a bőr barrierjével is, hiszen ha ez sérül, az a láthatatlan vízleadás (TEWL) fokozódását vonja maga után.

Irharéteg és bőralja

A mélyrétegi vízhiány a mélyebben fekvő bőrrétegek dehidratációját jelenti. Elsősorban az irha és bőralja dehidratációjára gondolunk, amikor mélyrétegi vízhiányról beszélünk.

Az irhát és bőralját felépítő laza rostos kötőszövet sejtes és sejt közötti állománya kevesebb vizet tartalmaz a normálisnál. Hiányozhatnak a vízmegkötést biztosító anyagok, a glükóz-aminoglikánok, ami maga után vonja a rostok dehidratációját.

A mélyrétegi vízhiány kialakulásához több tényező is hozzájárul, mert az irharéteg több helyről is kaphatja a vizet:

• Felülről: kozmetikumokban lévő kozmetikai hordozórendszerek, elektrokozmetikai készülékek stb. segítségével.
• „Középről”: a szövetekbe a víz az irha ereinek segítségével jut a sejt közötti térbe és onnan a sejtekbe.

Izomszövet

A vázizom 20%-a fehérje, nagy mennyiségű vizet tartalmaz (78–79%), a többi szerves (20%) és szervetlen (1–2%) alkotórész.

Kozmetikai módszerekkel nem tudjuk a víztartalmát pótolni. „Erősíteni” lehet arcizomtornával, face-lifting eljárással.

A bőr hidratációjának fokozása

Megfelelő állapotú bőrt csak a mindennapos bőrápolási rutin és a hidratáló készítmények rendszeres használatával lehet elérni. Az otthoni ápolás során kiemelten fontos a bőr napi legalább egyszeri letisztítása és hidratálása.

Emellett célszerű legalább hetente egyszer a bőrtípusnak megfelelő mélytisztító készítmények alkalmazása is, hiszen az elhalt szarusejtek eltávolításával és a szaruréteg hidratálásával a bőr még hatékonyabban tudja beszívni a számára értékes hatóanyagokat.

A bőr előkészítése a hidratálásra:

• Letisztítás: a bőr apoláros szennyeződésektől való megtisztítása a bőrtípusnak megfelelő arctej, habzó lemosó, gél, micellás víz, olaj alkalmazásával történik. Amennyiben zsíranyagot tartalmazó letisztító készítményt alkalmazunk, érdemes a peeling alkalmazása előtt tonikkal áttörölni a bőrt, hogy a peeling hatni tudjon. Habzó lemosónál, micellás víznél, géleknél ez a lépés kihagyható.
• Mélytisztítás: az elhalt szarusejtek többségének eltávolításával a bőr „fellélegzik”, hatékonyabbá válik a hatóanyagok penetrálódása.
• Tonizálás: a hatóanyag bevitele előtt mindenképpen érdemes arcvizet alkalmazni, mert e kozmetikumok telis-tele vannak hidratáló anyagokkal, ezáltal „előhidratálják” a bőrt.

HA ÉRDEKEL A TÉMA, OLVASD EL EZT IS ⇒ Tilos vagy nem a bórvíz használata?

Hidratáló kozmetikumok

A bőr megfelelő előkészítése után ampullákat, szérumokat, krémeket és pakolásokat alkalmazhatunk az elvesztett nedvesség pótlására. A kozmetikumok hatását, a hatóanyagok beszívódását fokozhatjuk masszázzsal vagy elektrokozmetikai készülékekkel.

A hidratáló hatóanyagokat több szempont szerint lehet csoportosítani.

1. Vannak ún. okkluzív hidratáló anyagok, melyek „elzáró” hatásuk révén hatnak, tehát egy védőréteget képeznek a bőrön, emiatt a TEWL (láthatatlan vízleadás) kevésbé tud érvényesülni, így a szaruréteg hidratáltabb maradhat.
TEWL-t gátló anyagok:
– Viaszok, pl.: méhviasz, karnaubaviasz, mesterséges viaszok (nem bőrbarát).
– Lassan felszívódó olajok (félig száradó olajok), pl.: repce-, kukoricacsíra-, szója-, tökmag-, szőlőmagolaj.
– Egyéb anyagok: nagy molekulasúlyú hialuronsav.
– Ásványi zsírok, pl. paraffinolaj, vazelin – nem bőrrokon hatásúak, ezért használatuk háttérbe szorult.
2. A hámhidratáló anyagok a hám rétegeinek sejtjeit hidratálják:
– Természetes hidratáló faktorok (NMF, SSzF), pl.: PCA, urea, tejsav, laktátok (tejsav sói), szénhidrátok (pl. glükóz, magas cukortartalmú növények, méz).
– Poliolok, pl. glicerol (glicerin), xilitol.
– Zsírkísérő anyagok, pl. ceramidok, koleszterin, lecitin.
– Egyéb anyagok: közepes molekulasúlyú hialuronsav, Aloe vera-kivonat, algák, iszapok.
3. A kötőszövetet hidratáló anyagok a bőr mélyebb rétegeibe jutva hidratálnak:
– Aminosavak, peptidek.
– Egyéb anyagok: kis molekulasúlyú hialuronsav, gamma PGA (poliglutaminsav).
Utóbbi két csoportot nehéz elkülöníteni egymástól, mivel a hámhidratáló anyagok közül is van olyan, ami a kötőszövetig tud jutni molekulaméreténél fogva, pl. a nátrium-laktát vagy az urea.

További segítők

Alapvető szabály a hatóanyagok esetében, hogy minél inkább „bőrazonos”, tehát természetes módon is előfordul a bőrben, annál jobban tudja a bőrünk hasznosítani.

A hatóanyagok bevitelét segítheti, ha ún. hatóanyag-hordozó rendszerbe rejtik őket. Ezek általános működési elve az, hogy a bennük rejlő anyagokat fokozatosan engedik ki, ezáltal tovább tart a jó bőrérzet.

Külön csoportot képezhetnének azok a hatóanyagok, melyek nem hidratálnak, viszont növelni képesek a bőr vízfelvevő képességét. Ilyenek pl. a zsurló, a berkenye és a szója. Ahhoz, hogy valóban hidratált bőrünk legyen, célszerű minden fronton megtámogatni a bőrt és kombináltan alkalmazni a hatóanyagokat.

Hívjuk bátran segítségül a még jobb hatás elérése érdekében az elektrokozmetikai készülékeket is.

Juhász Klári kozmetikusmester, biológia–kémia szakos tanár,
a PISZSZE alapító tagja, az ALVEOLA Beauty Akadémia szakmai vezetője.