Kamerás megfigyelés a szépségszalonban

Szerző: MG

Egyre több az olyan helyszín, ahol ha egy kicsit körbenézünk, felfedezhetünk 1-2 kamerát.
Így van ez a szépségszalonok esetében is. De tudjuk-e, hogy szalontulajdonosként ezt milyen feltételekkel tehetjük meg? Erről kérdeztük Dr. Angyalné Varga Krisztina szakközgazdászt, mérlegképes könyvelőt, adatvédelmi tisztviselőt. 

Milyen jogszabályok vonatkoznak a kamerás megfigyelésekre?
Dr. Angyalné Varga Krisztina: A kamerával történő megfigyelésről külön jogszabály nem rendelkezik. A kamerás megfigyelés jogalapja általában az adatkezelő jogos érdeke. Ebben az esetben az adatkezelőnek (szalontulajdonosnak) érdekmérlegelési tesztet kell elvégeznie, amelyből megállapítható, hogy az adatkezelő jogos érdeke (pl. vagyonvédelem) elsőbbséget élvez-e az érintettek érdekeivel, személyiségi jogaival szemben.
Fontos, hogy elektronikus megfigyelőrendszer kizárólag magánterületen alkalmazható – kizárólag olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot nem sértheti, azaz tilos az alkalmazása öltözőben, próbafülkében, mosdóban, illemhelyen stb.

Rejtett kamera is alkalmazható, vagy jelezni kell a kamerát?
Dr. A.V.K.: Kamerás megfigyelés esetén jól látható helyen, jól olvashatóan figyelemfelhívó jelzést szükséges elhelyezni arról a tényről, hogy az adott területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaznak; illetve külön ismertetést is ott, ahol látogatók, vendégek is tartózkodhatnak. Ez az ismertetés tartalmazza a felvétel készítésének és tárolásának célját, a felvételek tárolásának helyét és időtartamát, az üzemeltető személyét, a megtekintésre jogosult személyeket, valamint az érintett jogait és azok érvényesítésére vonatkozó rendelkezéseket.
Emellett adatkezelési tájékoztatót is közzé kell tenni. A kamerás megfigyelőrendszerekhez kapcsolódó adatkezelést be kell jelenteni az NAIH nyilvántartásába, amennyiben a megfigyelt területen látogatók, vendégek is tartózkodhatnak. A saját dolgozókat érintő adatkezelést nem szükséges bejelenteni.

A kamerák elhelyezése nem sértheti az emberi méltóságot, így nem lehet megfigyelni öltözőket, várókat, zuhanyozókat, illemhelyeket, pihenőhelyeket – kivéve akkor, ha jogszerűen nem tartózkodhat ott munkavállaló szakember vagy vendég, tehát munkaidőn/nyitvatartási időn kívül

Mire kell még figyelnie a szalontulajdonosnak, munkáltatónak?
Dr. A.V.K.: A munkáltatónak az elszámoltathatóság és az arányosság elvével összhangban kell az adatvédelmi kötelezettségének eleget tennie, többek között tudnia kell bizonyítani, hogy a munkavállaló megfelelő tájékoztatásban részesült, valamint a megfigyelés során szerzett adatok biztonságát, az adatkezelés megfelelőségét. A megfigyelés során szerzett személyes adatok az adatkezelő jogszerű érdekének érvényesítéséhez szükségesek. A felvételek három napon túli tárolására megfelelő indok szükséges, egyéb esetben vissza nem állítható módon törölni kell azokat. A felvételekhez való hozzáférést úgy kell szabályozni, hogy kizárólag döntéshozók és csakis a megfelelő célból férhessenek hozzá.

Mi a helyzet, ha valamilyen visszaélésről szeretne a munkáltató meggyőződni?
Dr. A.V.K.: Abban az esetben, ha szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetéséről akar megbizonyosodni a munkaadó kamerás megfigyelés segítségével (vagyis az érintett előzetes tájékoztatása meghiúsítaná a bizonyítást), számolnia kell azzal, hogy az új Ptk. személyiségi jogi szabályai szerint sérelemdíjra jogosult az, akiről ilyen felvétel készül, azonban nem akadályozhatja meg, hogy ezeket a felvételeket bizonyítékként használja fel a munkaadója.