A levegőben három óra, a kartonpapíron egy nap túlélésre képes – olvasható az origo.hu-n. Az eddig elvégzett kutatásokból most már viszonylag nagy pontossággal tudjuk, hogy a SARS-CoV-2 mennyire tekinthető stabil kórokozónak, azaz mennyi ideig marad élet – és fertőzőképes különböző környezeti körülmények között, illetve egyes felületeken.
A COVID-19 múlt év decemberi felbukkanása óta a világ számos kutatólaboratóriuma vizsgálja a rendkívül gyorsan terjedő új humánvírus genetikai jellemzőit, a fertőzés mechanizmusát, valamint azt az ellene való védekezés szempontjából fontos kérdést, hogy a kórokozó mennyire tekinthető stabil vírusnak, azaz milyen az életképessége – olvasható az origo.hu cikkében.
Márciusban több vizsgálati eredményt is publikáltak ez utóbbi kérdéssel kapcsolatban, így többek között az Egyesült Államok Országos Allergia és Fertőző Intézetének (NIAID) koordinálásával elvégzett kutatások eredményeit. A teszteket az amerikai Országos Egészségügyi Központ laboratóriumaiban végezték el a Princeton Egyetem, valamint a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem szaktudósainak közreműködésével.
A tesztek során orvosi porlasztókészülékek segítségével juttattak vírusmintákat a levegőbe, azt szimulálva, ahogy egy megfertőződött beteg köhögése juttatja a szabadba a kórokozót. A vizsgálat szerint a vírus átlagosan három óráig képes életben maradni a levegőben, de különböző tárgyak felületére jutva az életképessége – e tárgyak anyagának függvényében – jelentősen meghosszabbodhat.
A NIAID szerint a COVID-19 rézfelületen – ami igen gyakran a kilincsek alapanyaga – négy órán át maradhat életképes, de például kartonpapíron ez az időtartam már 24 órára ugrik fel, míg rozsdamentes acélon és műanyagokon a vírus élettartama három napra növekedhet.
A magas hőmérséklet és az alacsony páratartalom nem kedvez a vírus terjedésének
A vírus egyes felületeken mutatott aktivitásánál a levegő hőmérsékletét és páratartalmát is mérték. Ami a hőmérsékleti adatokat illeti, megállapították, hogy a COVID-19 vírus életben maradásához a + 4 C fokos hőmérséklet számít a legkedvezőbbnek, amin akár 28 napig is aktív maradhat. A 4 és 20 C fok közötti tartományban öt és huszonnyolc nap közötti stabilitást mértek, de 20 és 23 C fok közötti szobahőmérsékleten is három-négy napig életképes maradhat a kórokozó.
Száraz és magas, + 40 C fok körüli hőmérsékleten viszont hirtelen és szignifikánsan lecsökken a COVID-19 túlélési képessége, ilyen tartományban alig marad aktív vírus. Már a járvány Kínában történt kitörésének kezdetén megfigyelték, hogy a COVID-19 a vírusfertőzöttek fürdőszobai használati tárgyain viszonylag hosszabb ideig, akár néhány napig is stabil maradhat.
Az egyelőre még nem teljesen egyértelmű, hogy a textíliák felületén mennyi ideig képes megtartani fertőzőképességét a COVID-19 vírus. Ami bizonyosnak látszik, hogy testfelülettel közvetlenül érintkező ruhadarabokon, amelyeknek nagyobb a nedvességtartalma a test párolgása miatt, a vírusnak jóval kisebbek a túlélési esélyei, mint a külső ruházaton.
A Griffith Egyetem fertőzőbetegség és immunológus szakértője, Nigel McMillian professzor szerint a különösen gyakran használt mobiltelefonok érintőlapján a COVID-19 vírus szintén több napig, akár egy hétig is képes megtartani az aktivitását, ezért különösen fontos a mobiltelefonok érintőképernyőjének (valamint a tabletek képernyőjének, illetve a számítógépek billentyűzetének) rendszeres fertőtlenítése, különösen, ha a készülékeket nyilvános helyen használjuk.
