Az illóolajok az utóbbi időben meglehetősén vitatott anyagoknak számítanak. Vannak, akik nem értik, mi lehet a gond velük, mások pedig akár biztonsági veszélynek tartják a használatukat – hangsúlyozza dr. Torma Viktória. – Mindkét tábornak rengeteg híve van – teszi hozzá. S hogy hogyan használhatjuk biztonságosan őket a kozmetikában? Ezt a kérdést „jártuk körbe” a beszélgetésünk során.
Szerző: MG
Amióta az allergia komoly civilizációs betegséggé nőtte ki magát, az illatokról szóló vita a tetőfokára hágott. Számtalan illatkomponensről mutatták már ki, hogy a lakosság mérhető részénél megnöveli az allergiás tünetek kialakulásának kockázatát. Ezért az EU 2013 óta kötelezi a kozmetikumok gyártóit, hogy bizonyos anyagok jelenlétét tüntessék fel a címkén, ha jelen van a kozmetikumban. Ez a lista 2026-tól erősen bővülni fog.
Dr. Torma Viktória kutatóvegyész, fitoterapeuta, kozmetikumtervező, a Házikence Tanoda és a DermAkadfémia alapítója és szakmai vezetője
A finom illaton kívül mit tud(hat)nak az illóolajok?
Az illatok a kozmetikumok nagyon fontos alkotórészét alkotják. Nélkülük alig néhány ember venné meg a kencéket. Egy jól kiválasztott illat akkor is eladja a terméket, ha amúgy a tulajdonságai nem ideálisak.
Viszont az illatok nem csak az orrunkra (és a lelkünkre) hatnak, hiszen az illatmolekulák nagy része elég jól átszívódik a bőrünkön. Ezért az illatok, akár természetesek, akár mesterségesek, hatást gyakorolnak a bőrünk folyamataira. Ezért nagyon fontos lenne, hogy például minden parfüm-kompozíciónak legalább valamennyire ismerjük az élettani hatását.
A kozmetikumok tervezői sajnos ezt általában nem szokták figyelembe venni. Emiatt fordulhat elő, hogy nem odailló illatalapanyagok kerülnek a kozmetikumokba, amelyek kiválthatnak allergiás, vagy akár a kozmetikum hatását mérséklő reakciókat is.
Pedig az illóolajok valódi hatóanyagok is lehetnek. Vannak köztük ránctalanítók, anyagcserefokozók, nyugtatók, regenerálók, tisztítók, erősebb és gyengédebb hatásúak. Akik aktívan használják őket, azok joggal érzik úgy, hogy a természet egyik kincséről mondunk le akkor, amikor az illóolajok használatát nagyon erősen kontrollálni akarjuk.
Mi a helyzet az allergiás vendégekkel? Hogyan óvhatja meg őket a kozmetikus az illatkomponensek káros hatásaitól?
Amennyiben a vendég tisztában van azzal, hogy allergiás valamilyen alapanyagra, akkor ő természetesen keressen olyan terméket, amiben az nem található, illetve jelezze a kozmetikusának – ez az ő felelőssége. Ha pedig nem tudja biztosan, de gyakran tapasztalja, hogy kipirul a bőre a kozmetikumoktól, kérjük meg, hogy végeztessen egy allergiatesztet. Ez megmutatja neki (és nekünk) azt az alapanyagot, amit kerülnie kell.
Szerintem az EU nagyon jó taktikát alkalmaz e kérdésben azzal, hogy a megfelelő tájékoztatás mellett teszi le a voksát. Ha a termékek címkéjén szerepel, hogy a leggyakoribb allergének közül mit tartalmaz a bennük lévő illatkompozíció, akkor fontos infót osztanak meg az illatok szerelmeseivel, és egyúttal az arra érzékenyekkel is arról, hogy melyeket használhatják szabadon és melyeket jobb kerülniük.
A személyes kozmetikumok híveként mit javasolsz az illóolajokat is alkalmazó kozmetikusoknak?
Ha ismeri a vendége esetleges érintettségét, akkor tudja, hogy milyen anyagokat használhat. Ha nem ismeri, akkor kis próbákkal a kézháton vagy az alkaron hamar meggyőződhet egy-egy olaj hatékonyságáról, érzékenyítéséről. Cserébe az illóolajok végtelen tárháza áll a rendelkezésére. Kevés kell belőlük, gyakran vonzó illatúak, és nagyon hatékony bőrtüneteket kezelő hatásuk van.
A személyes kozmetikumok készítésénél lehetősége van a leghatékonyabb, és a vendég ízlésének legjobban megfelelő illatok kikeveréséhez.
