A bő egy éve életbe lépett új, szakképzési törvény legfontosabb elemeit foglaltuk össze az alábbiakban, hogy segítsük a szakképzésben részt vevők vagy részt venni szándékozók munkáját.
Szerző: Linhart Rita
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.). Az Szkt. 8. § (1) bekezdése határozza meg a szakképzés rendszerét, amely alapszakmából és – annak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott egyes kompetenciákhoz kötötten – részszakmából, valamint szakmai képzésből áll. 2020. február 15-én lépett hatályba a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelete.
Új elemek a felnőttképzésben
Az új szakképzési rendszerhez, valamint a felnőttképzés struktúrájában megjelenő új elemek jogszabályi hátterének megteremtéséhez szükségessé vált a felnőttképzésről szóló törvény (2013. évi LXXVII. Fktv.) átdolgozása, ezért a törvény több lépcsőben átfogó módosításra került.
Ezt követte a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fktv. vhr.).
Országos Képzési Jegyzék (OKJ) helyett Szakmajegyzék jelent meg, ami tartalmazza az ágazati besorolást, szakmaazonosító számot, megnevezését, a szakmairányokat, a szakmai oktatás időtartamát és a digitális kompetencia keretrendszer szintjeit.
Ez a szépségápoló szakmák területén lényegre törően így néz ki:
Ágazat: Szépészet
Szakma: Fodrász, Kozmetikus technikus, Kéz- és lábápoló technikus.
Ez utóbbinak két szakiránya is van; Kézápoló- és körömkozmetikus, valamint a Speciális lábápoló.
Szakmai oktatás vs szakmai képzés, azaz szakképzettség vs szakképesítés
A szakképzés alapvetően két ágra osztható:
1. a szakmai oktatásra és
2. a szakmai képzésre.
1. A Szakmajegyzéken szereplő szakmák elsajátítására kizárólag szakképző intézmény által szervezhető szakmai oktatás keretében van lehetőség.
2. A szakmai képzések körében jelennek meg a korábbi OKJ-ban szerepelt szakképesítések, valamint szakképesítés-ráépülések egy része, továbbá egyéb, rövidebb ciklusú, speciális tartalmú képzések. Szakmai képzést szakképző intézmény és felnőttképző is szervezhet.
Az akkreditált vizsgaközpontban teljesített szakmai vizsga technikumban és szakképző iskolában is államilag elismert középfokú végzettséget és szakképzettséget ad.
A szakmai képzést lezáró képesítő vizsga sikeres teljesítése esetén a vizsgázó államilag elismert, szakképesítést tanúsító képesítő bizonyítványt szerez. Ez utóbbi államilag elismert, önálló végzettségi szintet nem biztosító szakképesítés.
Alapszakmák és a szakmai képzés
Az alapszakmákat* (fodrász, kozmetikus technikus, kéz-és lábápoló technikus) technikumban és szakképző iskolákban lehet tanulni, ahol az ágazati alapoktatást a szakirányú oktatás követi. A tananyag alapját a Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) határozzák meg, a képzés technikumban történő sikeres elvégzése és a vizsga letétele szakképzettséget ad.
A szakmai képzés** alapvetően felnőttképzési jogviszony keretében elvégezhető, szakmai oktatásra épülő vagy alapszakmaként nem elérhető, de munkakör betöltésére feljogosító, munkatevékenység végzésére felkészítő képzés. A szakmai képzés esetében a programkövetelmények határozzák meg a tananyagot (a tanulási eredményeket) és a vizsgakövetelményeket, melyek elsajátítását a képzés végén tanúsítvány bizonyítja. Akkreditált vizsgaközpontban letett sikeres vizsgával államilag elismert szakképesítés is szerezhető.
A tanulói vagy felnőttképzési jogviszony alapjai
A szakmai oktatásba való belépésre bármilyen életkorban lehetőség van.
■ Aki a beiratkozáskor a 25. életévét még nem töltötte be, a választása szerint akár második szakmát is megszerezhet tanulói jogviszonyban, nappali rendszerű oktatásban. Ebben az esetben a tanuló diákigazolványra és az ehhez kapcsolódó valamennyi kedvezményre, valamint első szakma esetén szakképzési ösztöndíjra jogosult.
■ A 25 év felett beiratkozók szakmai oktatása felnőttképzési jogviszonyban történik.
A Szakmajegyzéken szereplő szakmák megszerzésére kizárólag szakképző intézmény által szervezett szakmai oktatás keretében van lehetőség, ami azonban nem jelenti azt, hogy a felnőtteknek vissza kell ülni az iskolapadba. A szakmai oktatás a felnőttek esetében általában nem nappali rendszerű, rugalmas képzési formában, csökkentett időtartamban történik. A képzési idő – a korábbi tanulmányok, előzetesen megszerzett tudás vagy hasonló munkakörben megszerzett szakmai tapasztalat figyelembevételével – akár negyedére is csökkenhet.
A megújult felnőttképzési rendszer szerinti képzések 2020. szeptember 1-jétől indultak (ezzel párhuzamosan, 2022. december 31-éig a korábban hatályos jogszabályok alapján működő képzések is folytathatók.)
A szakmai oktatás ágazati alapvizsgával záruló ágazati alapoktatásból és szakirányú oktatásból áll. A szakmairány oktatása a sikeresen teljesített ágazati alapvizsgát követően a szakirányú oktatás szakaszában kezdődik. Az ágazati alapoktatásra előírt időtartam
■ technikumban főszabályként két év,
■ szakképző iskolában egy év – érettségi végzettséggel rendelkezők képzése esetén fél év. Ennek rövidítésére, és/vagy az ágazati alapvizsga alóli mentesülésre a korábbi tanulmányok, az előzetesen megszerzett tudás, illetve gyakorlat beszámításával van lehetőség.
A szakmai képzés keretében elsajátítható szakképesítésekért KATTINTS IDE!
Sminkesek és szempillaépítők
A 17. Személyi szolgáltatások kategóriában 2021.01.08.-tól a szépészet területén három elfogadott „Programkövetelmény” szerepel:
■ Fodrász vegyszeres szakember
■ Sminkes és szempillaépítő
■ Testtetováló.
A szakma megszerzésére irányuló szakmai vizsgát, illetve szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítés megszerzésére irányuló képesítő vizsgát csak akkreditált vizsgaközpont szervezhet. Az Szkr. 21–24. §-a részletezi az akkreditált vizsgaközpontra vonatkozó szabályokat.
Változás a vizsgáknál
A vizsgabizottság szerkezete is megváltozott. Már nincs elnök a vizsgákon, hanem ellenőrzési, értékelési és mérési vizsgabizottsági tagokat különböztetünk meg.
Szintén változás, hogy a szakmai és képesítő vizsga során nincs tételsor alapján szóbeli vizsgatevékenység. A szakmai elmélet mérése az interaktív vagy írásbeli, valamint a gyakorlati vizsgarészbe beágyazva jelenik meg.
Szakmai gyakorlat munkabérrel vagy ösztöndíjjal
Elsődleges cél, hogy a tanulók duális partnereknél a termelésben legyenek kint, de természetesen más lehetőségek is vannak, például az Ágazati Képzőközpontban (később ÁKK), vagy iskolai tanműhelyben is teljesíthetik a gyakorlatot. Annyi a különbség, hogy az első két esetben tanulói munkabért (szakképzési munkaszerződés keretében) az utóbbiban pedig szakképzési ösztöndíjat kapnak a nappali rendszerben tanulók.
A felnőttképzés esetén a szakképzési munkaszerződéses jogviszonynál szintén van munkabér, de tanműhelyi gyakorlat esetén nem jár ösztöndíj.
Az új szakképzési törvény értelmében tanulószerződés kötésre már csak kifutó jelleggel, a 2020. május 31. előtt létesített tanulói jogviszonyban lévő tanulóval van lehetőség legkésőbb 2023-2024-ig, a 2019. december 31-én hatályban volt előírásoknak megfelelően.
Ha szakképzési munkaszerződéssel (vagy régi rendszerű tanulószerződéssel) vannak duális partnernél a tanulók, akkor a vállalat, cég vagy vállalkozó önköltséget számolhat el.
Ennek részleteiről lásd a korábbi, a Beauty Forumban megjelent cikkemet!
Sikerdíj
Abban az esetben, ha a tanuló, azaz a képzésben részt vevő személy sikeres szakmai vizsgát tesz, nem csak neki jár „sikerdíj”, hanem egyúttal a duális képzőhelyet is további adókedvezmény illeti meg, amely a (2021. január 1. napját követő) képzési idő időtartama alatt érvényesített összes adókedvezmény 20%-a. (2021. július 1. napját követően megkötött szakképzési munkaszerződés esetében, ha a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatásban a szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszonya mellett vesz részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy, akkor 10%-a).
A 2021. július 1-jét követően kötött szakképzési munkaszerződések esetében a „sikerdíj” érvényesítésének feltétele, hogy legalább hat hónap időtartamban álljon fenn a felek között szakképzési munkaszerződés alapján létrejött jogviszony.
Szakképzési munkaszerződés
Az adókedvezmény igénybevételéhez az akkreditált vizsgaközpont (szakképző intézmény) a tanuló sikeres szakmai vizsgájáról igazolást állít ki azon képzőhelyek számára, amelyekkel a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személyeknek legalább hat hónapos időtartamban fennállt a szakképzési munkaszerződése. A szakképzési munkaszerződés fennállásának időtartamát a szakképzési információs rendszer adatai alapján állapítják meg. A „sikerdíj” adócsökkentésként történő elszámolására az éves elszámoló bevallásban nyílik lehetőség, az előleg bevallásnál nem érvényesíthető.
Az Szkt. 128.§ (5) bekezdésének bb) pontja értelmében a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó szabályok (Szkt.104-108.§) tekintetében a tanulószerződés szakképzési munkaszerződésnek minősül. A 2021. január 1-jén fennálló vagy azt követően létrejött tanulószerződések esetén is érvényesíthető a sikeres vizsgához kapcsolódó adókedvezmény. Az adókedvezmény alapja az Szkt. rendelkezései szerint, azaz a 2021. január 1. után érvényesített adókedvezmény összege.
* Részszakma a szépészet ágazatban nincs.
** Az egyéb képzések közé soroljuk a szakképzésnek nem minősülő olyan képzéseket, amelyek az Fktv. hatálya alá tartoznak. Ezekből államilag elismert vizsga nem tehető, így szakképesítés nem szerezhető, a képzés sikeres elvégésének igazolásaként tanúsítványt kérhet a képzésben részt vevő személy.
Forrás:
https://www.nive.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1097
https://kormany.hu/dokumentumtar/a-felnottkepzes-megujitasa-2020
https://dkik.hu/tanuloszerzodes
https://dualis.mkik.hu/
https://ikk.hu/