Szépen és elegánsan is meg lehet öregedni – hangsúlyozza Kállai Krisztina kozmetikus szakmai szakértő, biológia szakos tanár, aki a november 8-9-én megrendezésre kerülő Beauty Forum Budapest szakkiállításon a természetes és civilizációs környezeti ártalmak bőröregítő szerepéről tart előadást a kozmetikai színpadon.
Szerző: MG
Szépen és elegánsan is meg lehet öregedni – hangsúlyozza Kállai Krisztina kozmetikus szakmai szakértő, biológia szakos tanár, aki a november 8-9-én megrendezésre kerülő Beauty Forum Budapest szakkiállításon a természetes és civilizációs környezeti ártalmak bőröregítő szerepéről tart előadást a kozmetikai színpadon. Erről beszélgettünk.
A legoptimálisabb körülmények között is öregszünk. Mennyiben, és hogyan erősítik ezt fel a különféle ártalmak?
Az ártalmak jelentősége épp abban van, amit a kérdés is előrevetít: felgyorsítják az öregedés folyamatát. Az öregedés egyenlő az elhasználódással. És persze ki szeretne gyorsabban elhasználódni, mint ami a génjeiben szerepel? Az ártalmak csökkentésével időt nyerünk az elhasználódás folyamatában – mind a külső, látható, a bőrön is megjelenő öregedés, mind a belső szervek működése terén. Az ártalomcsökkentéssel kitoljuk, lassítjuk az öregedés folyamatait, ezáltal minőségi öregedést biztosítunk magunk vagy a vendégek számára. Hiszen szépen és elegánsan is meg lehet öregedni. És hát ez az anti-aging kezelések lényege, célja.
Mikor kezdődik a bőr öregedése?
Az emberi élet első kb. 20 éve egy progresszív életszakasz, mely időszak alatt fejlődünk. E szakasz végére jutunk biológiai szempontból a csúcsra, amit egy kb. 15 éves szakaszban a felépítő és lebontó anyagcsere-folyamatok egyensúlya jellemez. Majd kb. 35 éves kortól indul meg látványosan a lebontó anyagcsere dominanciája.
Az olyan anyagok, mint pl. a kollagének már a magzati lét során is elöregednek, elhasználódnak. Az elhasználódás, és ezeknek az elhasználódott anyagoknak a lecserélése teljesen normális és természetes élettani jelenség. Az köznapi értelemben vett öregedés ott kezdődik, amikor több anyag épül le, mint épül fel bennünk. Ez a szakaszhatár van kb. 35 éves korban.
Elméleti szakemberként a tudomány nyelvét igyekszem lefordítani a kozmetikusok nyelvére, „kiszemezgetve” a legújabb szakirodalomból azokat az ismereteket, logikákat, amelyek számukra érdekesek és hasznosak.
Anélkül, hogy az előadásodban szereplő újdonságokat már most elárulnánk, vannak e téren új hatóanyagok és/vagy eljárások?
A legújabb hatóanyagok az öregedésgátlás keretében a sejtek autofágiával zajló öntisztítási, önvédelmi mechanizmusait támogatják. Továbbá a még mindig kevéssé ismert, a kozmetikumokban kevésbé elterjedt növekedési faktorok (nem a növekedési hormonok!) mutatnak szép kezelési eredményeket az ártalmat elszenvedett bőrök kezelésében, regenerációjában. Utóbbi hatóanyagok kevésbé ismertségének oka egyszerű: a hatóanyagok kutatás-fejlesztése és előállítása is költséges, a hatóanyagok árán túl pedig az őket tartalmazó kozmetikumok gyártási költsége magas, emiatt csak a prémium kategóriájú termékekben alkalmazzák ezeket a hatóanyagokat, különösen magas koncentrációban.
Mit emelnél ki röviden az előadásod gondolatmenetéből, amiből különösen profitálhatnak a kozmetikusok?
Én elsősorban elméleti szakember vagyok. Engem, mint információforrást tudnak a legjobban hasznosítani a szakemberek. A tudomány nyelvét igyekszem lefordítani a kozmetikus szakemberek nyelvére. Az én szerepem az, hogy értelmezni tudjam, értsem a tudományos szakirodalmat, abból „kiszemezgessem” azokat az ismereteket, logikákat, amelyek egy kozmetikus szakember számára érdekesek és hasznosak. Elsősorban azon szakemberek számára tudok hasznos tudást nyújtani, akik érteni szeretnék az emberi test, a bőr és a kozmetikumok egymásra hatásának logikáit, működési elveit. Ez pedig szerintem nagyban hozzásegíti a sikerorientált kozmetikust az eredményes kezelésekhez, a tudatos anyag- és módszerválasztáshoz.
Most, az UV-sugárzásban is bővelkedő, rekkenő hőségben te hogyan védekezel a környezeti ártalmakkal szemben?
Természetesen magam is tudatos bőrápoló vagyok, és túl az 50. életéven büszke a bőröm állapotára. Szerencsére a dohányzás sosem vonzott, a füsttől nem kellett óvnom a bőrömet. Ártalomcsökkentés szempontjából nekem az UV-sugárzást kell ésszel kivédenem. Az arcomra fényvédő készítményt akkor is használok nyaranta, ha aznap csak a házban mozgok, azaz ha ki se megyek, pl. egy kánikulai napon a kertbe. Az olyan napokon pedig, amikor sokat vagyok a szabadban, a napon, a teljes testfelszínen alkalmazom a fényvédelmet. Az én bőröm nem fényérzékeny, napozni is szoktam, de csak 16 óra után. Odafigyelek, hogy a bőröm tavasszal szoktatva legyen az UV-sugárzáshoz, apránként napozok napról napra többet és többet. És a legfontosabb, hogy a napozás mértéket úgy szabom időben, hogy SOHA ne okozzon égési sérülést a bőrömön. Vannak olyan világos, fényérzékeny bőrű emberek, akiknek szinte tilos napozniuk, akiknek a kevés is sok, de én bírom és szeretem a napot. Lehet, hogy ettől kicsit ráncosabb lesz a testemen a bőröm, na puff, viszont D-vitaminhiánytól nem kell tartanom.