Mivel a normál bőr kivételével olyan bőrtípus nincs, amelynek ne lenne a kísérőjelensége a vízhiány, a bőrünk számára az egyik legfontosabb a hidratálás, amelynek egyik eszköze az arcpermetek alkalmazása.
Szerző: Halmos Judit, vegyészmérnök
Bár az arcpermetek elsődleges feladata a hidratálás, sok esetben egyéb funkcióik is lehetnek: tartalmazhatnak frissítő, tonizáló, gyógyhatású, hűsítő, esetleg tápláló hatóanyagokat is. Tekintsük át a rendelkezésünkre álló lehetőségeket bőrünk hidratálására! A kozmetikai gyakorlatban a hidratálásra számtalan lehetőségünk adódik, igen sok módszer és hatóanyag áll a rendelkezésünkre attól függően, hogy mely bőrréteg hidratálása a cél. Az alábbi táblázat összefoglalja a hidratálás főbb hatóanyagait a hidratálandó bőrréteg szerinti csoportosításban.
- A táblázat első oszlopában szereplő anyagok a bőrünk láthatatlan vízleadását (TEWL = Trans Epidermal Water Loss = hámrétegen keresztüli vízvesztés) gátolják, azáltal, hogy védőréteget képeznek a bőr felszínén, mely réteg nem engedi elpárologni a bőrfelületről nedvességet.
- A második oszlopban találjuk azokat az anyagokat, melyek bőrünk legkülső rétegének hidratáltságát képesek javítani. Jelen cikk tárgyát képező arcpermetek hatóanyagait, amennyiben tartalmaznak a vízen kívül is hidratáló hatóanyagokat, leginkább itt érdemes keresnünk.
- A harmadik oszlopban a mélyrétegi hidratáló hatóanyagokat találjuk, melyeknek kiemelkedő szerepük van például az anti-aging kezelésekben.
Az arcpermetek alap- és hatóanyagai
■ Víz – Az arcpermetek alapvető, sőt sokszor egyedüli összetevője általában valamilyen értékes és tiszta vízfajta, amely például valamely magas ásványi só tartalmú, nyomelemekben is gazdag ásványvíz, termálvíz, illatosított víz (pl. rózsavíz, szőlővíz stb.), tengervíz szokott lenni.
■ Hidratáló hatóanyagok – A bőr felszíni hidratálására és hűsítésére az arcpermetekben sok esetben maga a víz is megfelelő, de igényesebb összetételű arcpermetek egyéb hidratáló hatóanyagokat is tartalmazhatnak. Ezek többnyire többértékű alkoholok (glicerin, butilén-glikol, pentilén-glikol stb.), melyek magas vízmegkötő képességűek, így segítik a víz megtartását a bőr felületén.
■ Tonizáló anyagok – Előfordulhatnak az arcpermetekben kis koncentrációban savak, mint például tejsav, citromsav vagy gyengén savas kémhatású növényi kivonatok, ilyen például zöldtea-kivonat.
■ Gyógynövénykivonatok – Az arcpermetekben leggyakrabban nyugtató, gyulladáscsökkentő, nedvességmegtartó-vízmegkötő, fényvédő-antioxidáns-hatású gyógynövénykivonatok találhatóak. Ilyenek például a teljesség igénye nélkül: uborka-, tőzegmoha-kivonat (nedvességmegkötő), kamilla-, csodatölcsér-kivonat (gyulladáscsökkentő-nyugtató), izlandi zuzmó-, páfránykivonat (antioxidáns-fényvédő).
Nézd meg milyen arcpermeteket ajánlunk!
Megállapíthatjuk tehát, hogy az arcpermetek legfőbb funkciói – a hidratálás, frissítés, hűsítés és kellemes bőrérzet – mind fontos szempont, még akkor is, ha ez a hatás a bőrünk mélyebb rétegeit esetleg nem is érinti. Korunk időjárásváltozásai, a felmelegedés, a már korán kezdődő és utána hosszú ideig tartó kánikula mind-mind azt okozzák, hogy bőrfelületünk nagy mértékben kiszárad, még akkor is, ha megfelelő kozmetikumokkal reggel-este ápoljuk. E tény indokolja az arcpermetek gyakori alkalmazását, ezért találhatjuk meg a kozmetikumok palettáján sok fajtájukat „táskabarát” méretű flakonokban kiszerelve.
Tudj meg többet a kozmetikai anyagismeretről Halmos Judit könyvéből!
Tankönyv, amely kozmetikus tanulók és mestervizsgára készülő kozmetikusok számára hatékony segítség a sikeres vizsgára való felkészüléshez. Kémiai rendszerezésben naprakészen tartalmazza a kozmetikumok alap-, ható- és segédanyagait, a szerző által kiadásról kiadásra felülvizsgálva, bővítve a könyv tartalmát.
