A közelmúltban szárnyra kapott híresztelésekkel szemben a szépségtanácsadói szakma nem szűnik meg, de átalakul. A Beauty Forum Online Fesztiválján a jogalkotásban jártas szakértő azt is elmondta, mi lehet a megoldás, mi vár márciustól a szépségtanácsadókra.
Szerző: Nagy Zoltán
A szépségtanácsadói szakma 2016-ban született meg, művelője stílustörténetet és művészettörténetet tanul, ismeri és kivitelezi a műszempilla-technikákat, sminkeli a vendéget, test- és arcfestést tud alkalmazni, hagyományos körömlakkozást végez, egy szolgáltató egységben recepciósi, adminisztrátori, higiéniai feladatokat láthat el és az egységet üzemeltetheti.
Fontos, hogy kozmetikusi tevékenységi kört nem végezhet, működését viszont a kozmetikus TEÁOR-szám (tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere) alá sorolják be.
Juhász Klára, biológia-és kémiaszakos tanár, kozmetikusmester, a téma szakértője szerint a szakmák átalakításának lett áldozata a szépségtanácsadás is, de a kialakult helyzetre van megoldás: “Megoldás lehetne, hogy adjanak a szépségtanácsadó szakmának egy saját Önálló Vállalkozási Tevékenységi Jegyzékbe kerülő számot. Ennyin múlik a szakma jövője, hogy legyen egy ÖVTJ-száma. Ezt egyébként 2016 óta többször jeleztük a BKIK-nak és az MKIK-nak, de süket fülekre találtunk. Most, hogy átalakították a képzést, 2020 végén megszűnik az OKJ, az alapszakmákba nem került be a szépségtanácsadó szakképesítés. Viszont a piaci igényeket jól felmérve nem szüntették meg a szépségtanácsadó szakmát, hisz programkövetelményként, sminkes és szempillaépítő megnevezéssel tovább él, így a szakmának más néven, csökkentett tartalommal, de jóval több óraszámmal van folytatása.”
Van egy kialakult probléma
Almáshegyi Csaba, az e-tus adatbázis szerzője, a BKIK pártoló kamarai tagja a Beauty Online Fesztiválon tartott előadásában elmondta, a jogalkotók tudják, hogy van egy kialakult probléma a szépségtanácsadókkal kapcsolatban, ami három évvel ezelőtt is megvolt.
A kozmetikus szó államilag elismert szakképesítést jelent, aminek nincs helyettesítő képesítése. „Az Országos Képzési Jegyzékről és annak módosításáról szóló 150/2012-es Kormányrendeletben a szépségtanácsadó, mint részszakképesítés nem jelenik meg, pedig meg kellene jelennie, mint a kozmetikus szakma részszakképesítése.”
2017 és 2020 között 2565 fő tett sikeres szépségtanácsadói vizsgát, de a valós szám ennek akár a háromszorosa is lehet. „2023-ban ez a szám nulla lesz, mert hivatalosan megszűnik a szépségtanácsadói képzés, hiszen az OKJ-s képzéseket felváltja a Nemzeti Szakmai Jegyzék, amelyben hivatalosan nem szerepel a szépségtanácsadás.” Addig azonban még iskolarendszerben és iskolarendszeren kívül is több száz OKJ-s, államilag elismert szépségtanácsadói bizonyítványt állíthatnak ki a Szakképzési Centrumok és a Felnőttképzők.
Az OKJ-ban a kozmetikus és a szépségtanácsadó egymás mellett szerepel, a szépségtanácsadó nem részszakképesítése a kozmetikusnak. A két szakképesítés kompetenciáit vizsgálva viszont teljesen egyértelmű, hogy a szépségtanácsadó a kozmetikus szakképesítés része. Bonyolítja a helyzetet, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerint az egyéni vállalkozás indításához a szépségtanácsadói végzettség nem elegendő.
Mi lehet a megoldás?
A TEÁOR szerint a teljes szépségipar egy szakágazatba tartozik (9602 kódszámmal), a minisztérium szerint ez alatt kellene megnyitni az új ÖVTJ (önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke) kódot a szépségtanácsadóknak (960210 és 960211, a tevékenység végzésének helyétől függően). Erről még folyik az egyeztetés, várhatóan 2021 március elsejei hatállyal lesznek megnyitva ezek a kódok.
Almáshegyi Csaba azt tanácsolja a hivatalok és az engedélyeztetés útvesztőiben lévő szakembereknek, hogy kezdjenek el dolgozni. „A szépségtanácsadónak államilag elismert szakmai vizsgabizonyítványa van, nyugodtan kezdjen el akár egyéni vállalkozóként dolgozni, mert a bizonyítványa alapján a kompetenciái jogosultságot adnak erre.”
